P.Buocz Terézia: A szombathelyi Savaria Múzeum kőtára (1. közl) (Savaria Múzeum Közleményei 14. Szombathely, 1961)

Juppiter baloldalán Junónak, az anyaságot és a családi életet védelmező istennőnek a torzója ül. A test felső részén megmaradt a könyökben behajló felsőkar, amihez az alsókar csapolással csatlakozott. Az alsó rész a szobor övkötése alatti része lehet. Junó testét iágy redőkkel tagolt ruha borítja, amelyen köpenyt visel. A köpeny leomló csücske az alsórész ruhája, fölött látható. Ennek a szobornak az anyaga szintén fehér steier márvány. Mérete: a felső rész m.: 73,5 cm, az alsó rész m.: 72,5 cm. Juppiter jobbján ül Minerva, a kézművesség, a harc, a művészet és a tudomány istennője. Könnyen felismerhető a mellét borító pikkelyes aegisről (eredetileg Juppiter pajzsa), amely az istennő attributuma. Az aegis két szárnyát középen gorgófő kapcsolja össze. A gorgófőnek bajelhárító szerepe van, mert a mitológia szerint, aki a görgő szemébe néz, kővé válik. Az aegis alatt Minerva lágy, redőkbeomló kitónt (ujjas ruha) visel, amelyet a melle alatt széles öv fog össze. Végtagjait szintén külön faragták ki, az összeillesztésre szolgáló csaplyukak a torzón láthatók. Anyaga ugyancsak fehér steier márvány. Mérete: nx.: 120 cm. vállsz.: 64 cm. Mindhárom szobor töredéke azonos anyagból és azonos technikával készüli, egy kőfaragónak a munkája. Készítésüket az I. század végére, Domitianus császár uralkodásának az idejére (81—96) keltezhetjük. A capitoliumi trias Róma mintájára a capitoliumi szentély belső cellájában ült, díszes trónuson. Középen a köpenyes, sarus Juppiter, kezében tartva attribútumát, a villámcsomót. Balján gazdagredőjü kitónban felesége, Junó, míg jobbján harci öltözetben, sisakban, kezében talán baglyot tartva Minerva ült. Sopronban, azaz Scarabantiaban szintén fennmaradt a capitoliumi trias szobortöredéke, azonban ez már későbben, a II. század közepén készült, talán éppen a savariai minta alapján. IRODALOM: Schoenvisner S.: Anliquitates et história Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Peslini. 1791. 60-61. 1. XII., XIII.. XX. táb. Lipp V.: A római szobrászat emlékei Vasmegyében. VREJ. 1877. 15-18. 1. Uő.: Vázlatok C. Cl. Savaria közéletéből. Szh. 55 1. Alföldi A.: Kapitóliumok Pannóniában. Arch. Ért. 1920-22. (XXXIX. újf.) 13-14. 1. Praschniker K.: Die kapitolinische Trias von Odenburg-Sopron. JÖAI 1936/37. 111-134. 1. Fettich N.: Colonia Claudia Savaria (Szombathely a római uralom alatt). Vasi Szemle. 1939. 122-125. 1. Paulovics /.: Lapidarium Savariense. Act. Sav. 2. Szh. 1943. 15-18. 1. Uő.: Savaria capitoliuma. Arch. Ért. 1940. (III. 1. 5.) 19-34. 1. A márvány torzók előtt fekvő mozaikpadlórész Szombathelyen, a Hollán Ernő utca 1. szám alatt került elő 1896-ban, az ún. Mikos-ház lebontásakor. A geometrikus díszítésű mozaikot a fehér, zöld, piros, sárga és kék különböző 103