Horváth Ernő: Felső-pliocén növénymaradványok Sótonyból (Savaria Múzeum Közleményei 13. Szombathely, 1961)

10—30 cm növénylenyomatokat tartalmazó sárgásbarna agyagmárga, 20—40 cm szürke, kissé agyagos homok, 200—260 cm sárgás limonitcsíkos homok, 40—60 cm lejtőtcrmeléken alakult talajréteg. Ez a rétegsor tehát nem adja a Hegyhát jellegzetes rétegsorát, ugyanis e felsorolásból hiányzik a Hegyhátra annyira jellemző kavicstakaró. Ez .azonban csak helyi jelenség, mert a feltárástól mintegy 20 m-rel odébb már az egész felszínt elborítja. E helyről a lejtős térszínen leszaladó esővizek már korábban a Rábába szállították. Lelőhelyünktől K-i irányban mintegy 100 métert haladva egész más kép fogad. Itt a fejtések tisztán folyóvízi homokból felépített (meddő Uniós homok?) rétegeket tárnak fel, ill. a magasabb szintekben ezeken nyugszik a levantei kavicstakaró. Tehát a meddő folyóvízi homokos rétegcsoport felett helyenként közvetlenül a kavicstakaró települt, míg másutt — s ez így van a mi esetünkben is — a meddő homokos térszínbe egy hajdani folyó bevágódott és lerakta e merőben más jellegű üledékeit. Ez a folyó azonban időnként lefejeződött, helyét változtatta, s szélesebb-keskenyebb medrében visszamaradt vizeken, tavaken — a víz mennyiségétől függően —• különféle vízi, ill. mocsári növénytársulások alakultak ki. Először egy gyékényes-nádas, melyet egy áradás iszaprét-ege borított el, s ebben történhetett a maradványok elszenesedése. (Lehetséges azonban az is, hogy e maradványok beágyazásuk előtt tűznek estek áldozatul.) Ezután a visszatért folyó vastag homokos üledéket terít e maradványokra, több rétegben. Ezután egy hosszabb, nyugodtabb tavi-mocsári periódus köszönt a tájra, melyben a lenyomatok formájában ránkmaradt növények éltek. E csendes, nagyobb vízáradattól mentes időszak lehetőséget nyújtott a finom márgaréteg keletkezésére, melynek köszönhetjük maradványainkat. Fenti rétegsorunkat tekintve — az agyagmárga maximális 30 cm vastagsága ellenére is — a maradványokat magábazáró réteg ülepedési periódusát kell a leghosszabbnak tartanunk, annak ellenére, hogy az utána következő folyóvízi időszak 2—2,5 m vastag homokos üledéket produkált. Feltárásunkban ősnövénytanilag tehát két érdeklődésre számottartó réteg található. Az egyik a faszenesedett növényeket (egyszikűeket) magábazáró néhány cm vastag iszapcsík, mely valószínűleg egy sekély vizű gyékényes-nádas maradványa. A másik, és számunkra jelentősebb réteg az agyagmárgából felépített (2. fénykép), mely az alábbiakban ismertetésre kerülő növényeket őrizte meg számunkra, lenyomatok formájában. 78