Bárdosi János: Szentivánfai anekdoták (Savaria Múzeum Közleményei 11. Szombathely, 1961)

Jó' van. Hát abba is igaza vót. — Hát mit gondulok én? — Azt gundulla — aszongya — igaz. mer' csak öreg juhásszal. hogy barátta beszít, pedig nem 5. JÓZSEF CSÁSZÁR ÉS A REMETE Ugyancsak a budai hegyekbe járt József császár. Akkor szoktak lenni ollan öreg remeték, valami kunyhóba elhuzóttak, osztán ott töltötték el az öreg életnaptyaikat. Ugyanolyant látott sgyet a József császár. A tetejire vót irva egy cédula: ,,Bú nélkül élek''. Gondúta magába, rosseb egye meg, bú nélkül él az öreg remete. Bement hozzá. — Hát öregem — aszongya — mi jogon tetted ki azt a cédulát, hogy bú nélkül élsz? — Hát nincsen se búm, se bánatom. — Hát, hogy legyen egy kis búd meg bánatod, majd adok én föl neked izét. El fogsz jönni Buda-várába. Elsősorba; se köznap, se vasárnap, se ünnepnapon ne gyere. Másoccor; se kocsin, se gyalog, se lóháton, se vonaton. Harmaccor; legyen is rajtad ruha meg nem is. Hát az öreg remete, bizon vót neki búja, bánattya. Most mikor mennyen ű? Se köznap, se vasárnap, se ünnepnapon. Se kocsin, se gyalog, se lóháton, se vonaton. Legyen is rajt ruha meg nem is. Hát ha gatya lesz rajt, meg ing az is ruha. Jaj, hát most ű e' pusztul. Többször vót ollan eset, hogy egy ollan vándorlegin bement hozzája, osztá egy napot ott tőtött. örüt is neki. E' szórakozott vele. Akkor is bekeveredett egy hozzája. — No öreg remete barátom, majd egy kicsit elszórakozunk. — Nem érek rá — aszongya. — Mér? — A császár ollan gondot adott föl, hogy nagy a búm, bánatom. — Micsodát? Mondta. — A' semmi. Hát mikor monta menny se köznap, se vasárnap, se ünnepnapon; szerdán mész. Mer szóval akkor német vót a beszid. Szerdai nap a németbe nem nap, mer' Sonntag vasárnap, Montag hétfő, Dienstag kedd, Donnerstag csütörtök, Freitag péntek. Somstag szombat. Sonntag vasárnap. No mos' kérem Mittwoch az nem Tag a németbe, a' szerda. Hát szerdán ment. — Hát se kocsin, se gyalog, se lóháton, se vonaton? — Szamárhátán mész öregem. 56