Bárdosi János: Szentivánfai anekdoták (Savaria Múzeum Közleményei 11. Szombathely, 1961)

Mer' az u'van, ho' nem attak nekijje, csak a cilindernek, meg a frakknak. Hát aszongya, akkor ez az úr. — Te vagy az úr, igyá'! E'is megtörtént dolog vöt ám. Nem célunk a fentebb ismertetett anekdotákkal kapcsolatban részletekbemenő összehasonlító vizsgálatot végezni, csupán néhány szempontra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az 1. sz. anekdota párhuzamait ismerjük Berze Nagy János baranyai gyűjteményéből, („Baranyai magyar néphagyományok." Pécs, 1940. II. k. 584. p. 13. sz, és 589. p. 18. sz.), Ortutay GyulaKatona Imre: „Magyar parasztmesék" (1956. II. k. 318. p. 23. sz.) és Ortutay Gyula—Dégh Linda—Kovács Ágnes: „Magyar népmesék" (1960. III. k. 161. p, 149. sz.) című kötetéből, valamint Kálmány hagyatékából (EA. 2771. 504—506. p. 13—15. sz.). A 2. számút talán „Az okos lány" mesetípushoz sorolhatnánk. Ehhez hasonló részletesebb novellamesét ugyancsak Ortutay—Dégh—Kovács: „Magyar népmesék" (1960. III. k. 61. p. 132. sz.) című gyűjteményében találhatunk. A 3. sz. Mátyás-monda a „Mátyás király megfejt bakkecskéi" típushoz tartozik, — mely országszerte eléggé ismert — még akkor is, ha a feltett kérdések nem is teljesen azonosak a korábban feljegyzettekkel. E történetnek orosz mesében is megtaláljuk párhuzamait. Abban azonban a saját pénzükön megszégyenített urak nem mint megfejt bakkecskék, hanem mint megkopasztott madarak szerepelnek. (Bővebben lásd Heller Bernát: „Mátyás király megfejt bakkecskéi" című tanulmányában. Ethnographia 1936. XLVII. évf. 290. p., hazai párhuzamait pedig; Ortutay—Dégh—Kovács idézett kötetének 149—154. oldalán, a 142., 143, és a 144. sz. mesékben). Az 1—3 sz. anekdotát Mátyás-mondakörbe tartozó novellamesének is tekinthetjük, melyek párhuzamai bizonyára a szomszédos szlovén, cseh, kárpát-ukrán népnél is megtalálhatók. A 4. és 5. sz. „történetet" ilyen változatban eddig még nem ismertük. Ezek azonban más név behelyettesítésével is elképzelhetők és nem lepődnénk meg, ha ugyanezek az anekdoták más kiemelkedő történelmi személyiséghez — vagy éppen Mátyás királyhoz — kapcsolódnának. A 6—8. sz. anekdota Bagi Mihály nevéhez fűződik ugyan, aki az adatközlő szerint „Arad megye leggazdagabb pógára" volt, lehetséges azonban, hogy a fentebb említett Bagi azonos az írók — Mikszáth, Jókai, valamint ezek nyomán Tóth Béla — által több ízben 59