Bárdosi János: A magyar Fertő tagpogató halászata (Savaria Múzeum Közleményei 8. Szombathely, 1959)

A MAGYAR FERTŐ TAPOGATÓ HALÁSZATA A Fertő magyar területén, a tómedence közvetlen környékén 8 község helyezkedik el : Fertőrákos, Balf, Fertőhöz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarrod. E falvak lakóinak többsége a XVIII. századig főleg halászatból élt. Az egyre rohamosabban fejlődő mezőgazdaság azonban ekkor már háttérbe szorította a halászatot s ezáltal az egyes községek földművelő jellegűvé váltak. Természetesen a tó azért továbbra is elég sok ember számára biztosította a megélhetést vagy mellékkeresetet és biztosítja még ma is, egyrészt a halászattal, másrészt a nádvágással. A halászok között jelenleg megtaláljuk azokat, akik földdel nem rendelkeznek — ezek általában a régi halászcsaládok leszármazottjai — s a halászatot bandákba, kötésekbe (újabban brigádokba) tömörülve hivatásszerűen, főfoglalkozásként űzik ; valamint azokat, akik egy kis földdel rendelkeznek ugyan, de abból megélni nem tudnak, s jövedelmüket a halászattal próbálják kiegészíteni. Az utóbbiak főleg kishalászok, akik, hogy idejükkel szabadon rendelkezhessenek, ne kelljen függőségi viszonyban lenniök a banda, vagy kötés tagjaival, egyedül halásznak. Ezek egyik része a halászatot, a másik részük viszont a földművelést tartja elsődleges foglalkozásának, s ennek megfelelően hol több, hol kevesebb időt fordítanak a halászatra. Az említetteken kívül akadnak még olyanok is, akiknek jövedelme biztosítva van, amiből nyugodtan megélhetnek, s így a halászatot csak időtöltésnek tekintik, éppen ezért csak alkalomszerűen — főleg a ponty ívásának idején — gyakorolják, hogy a szórakozás mellett egy kis költőpénzre is szert tehessenek. A Fertőre, mivel határvíznek számít, nem vonatkozik a halászati tilalom.

1 Ivás idején a legegyszerűbb megfogni a halat — a könnyű fogás reménye viszont mindenkit csábít —, ezért a tapogató halászatot, mely ebben az időszakban az egyik legeredményesebb fogásmód, a hivatásos halászokon kívül titokban még nagyon sokan gyakorolják, részben eázköz nélkül, puszta kézzel, részben tapogatóval. A tapogató halászat nagyobb mérvű gyakorlásának, közkedveltségének okát, egyrészt a halászati tilalom hiányával, másrészt a magyar tőrész rendkívül sekély voltával, nagykiterjedésű szélvizeivel magyarázhatjuk, mely megadja a lehetőséget arra, hogy e sekély vizén ívó halra, akár kézzel, akár tapogatóval eredményesen halászhassanak. 1. Halfogás kézzel. A tapogató halászat tárgyalását a legegyszerűbb s egyben a legősibb formával : a kézzel való fogás, tapogatás bemutatásával kezdjük, ami 159