Bárdosi János: A magyar Fertő tagpogató halászata (Savaria Múzeum Közleményei 8. Szombathely, 1959)

be és a másik oldalon, a vaskarika alatt húzza ki. Azután a vaskarikához is, meg a fakarikához is odaerősíti dróttal, de ezen kívül még keresztfával is leszorítja, hogy jó erősen álljon és a nyélen a tapogató ne for< "T 6. A tapogató a nyéllel és a keresztfával dúlhasson. A keresztfa egy 60—62 cm hosszú tapogatóhoz való fagyaivessző. Ezt a nyélen már elkészített lyukon keresztülhúzza, majd a két végét visszahajlítja és a vaskarikához drótozza. (6. kép.) Ha a tapogatót sietve, gyorsan készítik el, akkor a nyelet nem is fúrják keresztül, csak úgy drótozzák rá a keresztfát. Ez a tapogató készítésének menete. Rendes halász még jóval az ivás előtt elkészíti tapogatóját, hogy bármikor munkába állhasson vele. A tapogatót csak sekély, 30—40 cm-es vízben lehet eredményesen használni, ahol a víz térden felül ér, ott tapogatózni már nem lehet. A nyeles vesszőtapogató használata. A tapogatót március végétől (április elejétől) június végéig használják, mert ebben az időben ívik, vagy mozgat a ponty. A tapogatás ivás idején már kora hajnalban, még jóval napkelte előtt vállára akasztja tarisznyáját, amiben 4—5 hálózsák van összehajtogatva, veszi tapogatóját és indul ki a vízre. A vizet lábolja és közben fülel, hallgatja a halak, az ívóbokrok locsolását. (Egy bokorban 10—15 hal van általában). Csendben, lassan halad előre és közben fülel. (7. kép.) Az ívóbokrok locsolását már messziről meghallja, pedig ilyenkor a békák is erősen brekegnek. Megy a hang irányába, egyre jobban hallja a locsolást, tovább megy, már az a hely is kibontakozik előtte a félhomályban, ahol a bokor elhelyezkedik, mert az ívó halak habosra verik a vizet. Egyre közelebb megy. Annál bátrabban lép, minél jobban locsolnak, pörgölődnek a halak, mert tudja, hogy akkor nem figyelnek. A tapogatót maga előtt tartja és úgy megy. Kb. 5 lépésre a ívóbokortól megáll, hogy jobban megfigyelhesse a bokor elhelyezkedését és nagyságát, majd még kettőt lép előre és hirtelen borít oda, ahol a legjobban fröcsög a víz, mert ott van a legtöbb hal. (8. kép.) A borítás után a tapogatóhoz lép, lenyomja az iszapba, hogy a hal alul ki ne mehessen, majd föléje hajol 166