Szentléleky Tihamér: A Savaria-kutatás története (Savaria Múzeum Közleményei 7. Szombathely, 1958)
legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi épületét. Itt kap újból méltó otthont Savaria leletanyaga is. A feliratos kőemlékeket a püspöki palotából az új múzeumba szállítják, s kiegészítik azzal a gazdag leletanyaggal, amelyet a Régészeti Egylet tagjai az ásatások és gyűjtések során szereztek meg. Sajnálatos, hogy a gazdag régészeti tár élén nem állhatott helyi archeológus. Az I. világháború után csak nehezen indul meg országszerte a régészeti kutatás. Különösen nagyok a nehézségek a fővárostól távol eső területeken. Közvetlenül Savaria anyagával foglalkozó cikkeket csak az Archaeológiai Értesítőben találni. Alföldi András az 1920—22-i kötetekben emlékezik meg a szombathelyi Capitoliumról. 0-' Fettich Nándor ugyanebben a számban a savariai amphiteatrum kérdéséhez szól hozzá,' 1 2 és külön füzetben dolgozza fel a komikus terracotta szobrocskákat." 4 Horváth Tibor Antal személyében szakember kerül a szombathelyi régiségtár élére: már 1928-ban hírt ad az Archaeológiai Értesítőben egy új szombathelyi Dolichenus-oltárkőről." 5 Közlési lehetőségeket biztosít az új helyi kiadvány, Vasvármegye és Szombathely város Kultúr-Egyesülete és a Vasvármegyei Múzeum Évkönyve is. Ebben teszi közzé Horváth Tibor Antal a jelentős ondódi ásatások tudományos igényű leírását és a leletek értékelését. 0 0 Munkássága továbbfolytatódik a Vasi (1940-től: Dunántúli) Szemle kiadásának időszakában is. 0 7 Ugyancsak a Vasi Szemle lapjain kisérli meg először összefoglalni Savaria topográfiáját Fettich Nándor. 10 évvel korábban írt, fiatalkori tanulmányát jelenteti meg 1939-ben: 6 8 lefekteti a további hasonló munkák alapjait. Úttörő tevékenységének érdemeit nem kisebbíti az a körülmény sem, hogy megállapításainak néhány tétele vitatható: az anyagtól elszakadt következtetéseken alapszik (Diadalív). Az elkallódó régészeti leletek egy részét a 30-as évektől Smidt Lajos szombathelyi igazgató-főorvos gyűjtése menti meg: egy időben önkéntes munkával a múzeumi régiségtár vezetését is ellátta. 1938-ban a székesegyház melletti szeminárium épületét bővíteni akarták. Ekkor közel a felszínhez régi falakra bukkantak. Géfin Gyulának, a szeminárium akkori vicerektorának érdeme, hogy a fontos leletekre a figyelmet felhívta. Kisebb ásatás során kiderült, hogy mozaikpadló és nagyobb épületfalak feküdtek a püspökkert szintje alatt. Géfin Gyulának sikerült fáradságos munkával a szakköröknél nagyobb ásatás lehetőségét biztosítani. A feltárást legnagyobb részben helyileg ő maga vezette. Paulovics István szakrégészként irányította a munkálatokat: sajnos, az ásatások időszakában állandó jelleggel nem sikerült archeológust biztosítani. Paulovics István invenciózus meglátásai helyes irányba terelték a nagyszabású feltárásokat. Felszínre került az addig csak az ókori forrásokból ismert Quirinus-bazilika. Hatalmas mozaik-padozata fennmaradt részletei Pannónia legszebb ilyen nemű alkotásai közé tartoznak, s méltán vívták ki a külföldi és hazai legjobb szakemberek csodálatát. Az egykori bazilika közelében a középkori vár többször említett, nagyméretű, kerek belső épülete is kirajzolódott a kutató árkokban. A jelentős ókori épületek mellett páratlan szépségű római útszakaszokat is feltártak. Az ásatások főleg a Quirinus-bazilika meghatározására terjedtek ki: sajnos, költség- és időhiány folytán a korábbi rétegek tisztázása elmaradt. Paulovics István a romkerti ásatások eredményeire támaszkodva Fettich Nándor után újból hozzáfogott az antik város topográfiájának tisztázásához és az eredmények monografikus feldolgozásához. 1943-ban jelent meg Szombathely topográfiája című munkája: ezzel a jelentős művel indult a Géfin Gyula szerkesztésében kiadott Acta Savariensia című monográfia-sorozat. Az összefoglaló műig Paulovics István több cikkben és közleményben foglalkozott az ásatások időszaka alatt a szombathelyi Quirinus-bazilikával, a Capitoliummal. 8" Az Acta Savariensia 2. kötetét ugyancsak ő írta: ismerteti benne a Savaria Múzeum általa újjárendezett, egyedülálló értékű kőtári anyagát. 7 0 Horváth Tibor Antal levéltári kutatásai mellett az ő x-égészeti bizonyítékai világították meg újból Szent 87
