Szentléleky Tihamér: A Savaria-kutatás története (Savaria Múzeum Közleményei 7. Szombathely, 1958)
nak ügyét. Lipp előtt azonban még igen rögös út áll addig, míg az egylet és a múzeum megalapítását ki tudja harcolni. A Régészeti Egylet 1871. évi megalapítása után a püspöki palota sala terrenájában főleg Szily gyűjteményére támaszkodva újból megnyitják a régiség tárat, és a Vas megyei Régészeti Egylet Jelentése című folyóirattal a helyi kutatás is kellő közlési lehetőségekhez jut. 1873-tól jelennek meg az egylet évi jelentései. A Régészeti Egylet az anyagközlésen kívül ásatások szakszerű vezetésével és a felszínre kerülő leletek megmentésével is foglalkozik- Lipp Vilmos az egyesület titkára rendkívüli energiával lát hozzá a közel egy évszázados hiányok pótlásához." 5 Évente beszámol a fő gyűjtésekről, és ezen túlmenően összegező munkákban ismerteti az egykori Savaria több leletcsoportját. Kiváló képzettsége az ország legjobb szakemberei közé emeli. Az egyleti jelentésekben nagy körültekintéssel és alapossággal ismerteti a savariai feliratokat.'"'" Már 1873-ban az első kötetben Savariai felirattanulmányok címen megindítja a nagyszabású sorozatot. Foglalkozik Savaria topográfiájával." 7 Közléseiből kiderül, hogy Römer Flóris kezdeményezésére egy áttekintő térképen szakszerűen bejegyzi a leletek előkerülési helyét. Az újonnan alakított régiségtárban szorgalmasan összegyűjti az igen nagy számban felszínre került leleteket. Ez az időszak a kapitalizmus terjedésének és virágzásának kezdete Szombathelyen. A szerényebb méretű kisváros ekkor alakul át Nyugat-Magyarország egyik fontos központjává. A nagyarányú építkezések újabb nagy területeket bolygatnak meg a város határában. Üj városrészeket alakítanak ki, ekkor épül be az egykori Paragvári út környéke, majd az állomás körzete és a Kossuth Lajos utcától délre az ún. új városrész, a Rumi út környéke a Gyöngyös és a Perint között. A Kálvária közelében is mind több és több nyaraló és villa létesül. Lipp Vilmos lelkiismeretes régészeti egyleti jelentéseiből az új építkezésekről sorra értesülhetünk." 5 Az egylet tagjainak segítségével régészeti ellenőrzés alatt tudja tartani a város egész területét. Összefoglaló munkáiban A Vas megyei régiségtár fémerei címen az éremanyagot vizsgálja."" Figyelme kiterjed a kerámiaanyagra is. 3" Ez külön kiemelendő, mert az igen fontos kerámiát ebben az időben még sok kutató nem méltatja figyelemre. Foglalkozik a Vas megyei római kori szobrászat emlékeivel is. 3 1 A helyi szakfolyóiraton kívül sorozatos cikkeket jelentet meg az Archaeológiai Értesítőben. 3"' Szívós propagandát folytat, hogy Savaria újból megkapja a magyar régészeten belül a jelentőségének megfelelő helyet. Ügyszólván minden Savariát érintő fontosabb kérdésben állást foglal. Foglalkozik Szent Márton savariai származásával. 3 3 A szakfolyóiratokon kívül sorozatosan jelennek meg cikkei a helyi sajtóban is. Ismeretterjesztő előadásokat tart. Az ismeretterjesztést a régész egyik fő feladatának tekinti: ezért a szakkörök részéről kritika is érte. A zárkózottabb kutatók akkor még nem ismerték fel az ismeretterjesztés nagytársadalmi és nevelő feladait. Lipp Vilmos a Vas megyei Régészeti Egylet jelentéseiben a következőképp száll síkra az ismeretterjesztés fontos feladata mellett: „A szigorú kritika talán nem helyesli, hogy jelen vázlatokat, melyek elejét e cím alatt: »A római köznép az első császára alatt« múlt évi füzetünkben adtuk, folytatólagosan évi jelentésünkben felvetjük; és felhozhatnák ellenünk azt, hogy egyleti kiadványunk, mint szorosan vett helyi közeg csakis kizárólagosan a helyi régészeti érdekekkel foglalkozzék. Elismerjük e követelmény igazságát, és iparkodtunk is mindig ennek erőnkhöz képest eleget tenni. Ámde, ha tekintetbe vesszük, hogy egyletünk tagjai legnagyobb részben nem szakférfiak, továbbá, hogy .a régészettudomány vívmányai kizárólag az ókori művelődéstörténetre nézve fontosak, azt hisszük, hogy midőn egyfelől hajdan e talajon élt nemzet szokásait, életét népszerű modorban ismertetjük, ezáltal csak a közművelődésnek; és ismeretterjesztésnek 85
