Bárdosi János: Pajtáskertek Gencsapátiban (Savaria Múzeum Közleményei 5. Szombathely, 1958)

Ugyanilyen kétbellelkű. pajtáskertes települési módot találunk Lucladban (jelenleg Gyöngyösfalu), ahol még ma is láthatunk 3—4 olyan pajtát, melyek az út másik oldalán, de pontosan a lakóházzal szemben, a pajtáskertben helyezkednek el. Gencshez hasonlóan itt is ez lehetett a község eredeti településformája. Ez pedig azt bizonyítja, hogy e településtípus megyénkben sem elszigetelt, egyedi jelenség, s a további kutatásoktól még újabb eredmények is várhatók. Mint ahogy Hof er Tamás tanulmányából kitűnik: Magyarország más területein is voltak az út két oldalára tagolt megosztott udvarok. Mogyoróskán (Abaúj megye) a fél sorban épített házakkal szemben a gazdáknak kert-, illetve szántóparcellájuk volt. Többen ide, a házzal átellenbe építették a csűrjüket. Álltak csűrök a szepességi házakkal átellenben is .. ,"

3

2 Ugyancsak tőle tudjuk meg, hogy a Somogy megyei pajtáskerles Hedrehely rendezése során „ ... az út két oldalán mértek telket a gazdáknak. A lakosok egyfelől lakóudvarokat, másfelől gazdasági udvart rendeztek be. Ez az útmenti megosztott településforma azonban a rendezések nélkül-is jelen volt már a dél-dunántúli tájon, s a néprajzi leírások szerint Fehéroroszországban, Ukrajnában is."

1' Fehéroroszországban, az ukrán Polesjén szembetűnő „ . . . a XVI. századi korai falurendezések egyik típusa, melyben valamennyi gazdasági berendezés, tehát csűr, az ól s a magtár az útnak a házzal átellenes oldalára került. Kettős udvartípus alakult így ki, az út két oldala közt megosztva ... A megosztott udvarokon kettétagolt családi élet folyhatott, az egyik leíró említi, hogy a gazda legszívesebben a lakóházzal átellenes állatudvaron tartózkodott. A múlt századra azonban az út két oldalán megosztott települések nagy része már megváltozott, az út mindkét oldalára lakóházak sora került. Részben rendezések, részben a természetes fölbcmlási folyamat tüntette el a régi állapotot. Egy múlt századi megfigyelő így írja le az átalakulást. A gazda először istállóját viszi át a lakás mellé, majd a magtárt. Utóbb a csűr is a lakás mellé kerül, de a kazlak, boglyák még sokáig a túloldalon maradnak. Akkor tűnnek el ezek, amikor a családok osztódásával a túloldalra is lakás épül."

3

4 Az itt bemutatott párhuzamokon kívül — melyek, mint láthattuk, az útmenti megosztott településformájuk révén a legjobban megegyeznek az általunk ismertetett településmóddal — meg kell még említenünk, hogy a pajták sok esetben a lakóudvartól távol, a falu mellett, vagy attól 1—2 km-es körzeten belül helyezkednek el. Ez a külső csűrös elrendezés az európai parasztságnál széles körben elterjedt.'

5 E távoli vidékek településtípusainak kapcsolatait a későbbi összehasonlító kutatásoknak kell megvilágítaniuk. ' Horváth Ernő: Pleisztocén gerinces- és íaszénmaradványok, valamint langyosvíz-feltörési helyek Gencsapátiban. Vasi Szemle, 1958. I. 60. p. - V,as vármegve községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. Bp. 1907. 32. p. 3 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890—97. VII. 749. p. 4 Chernel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. Szombathely, 1877. I. rész 13. p. 5 Uo. II. rész 17. p. 6 Uo. 72. p. 7 Uo. 80. p. * Uo. 170. p. " Uo. 17. p. 1

0 Uo. 18—79. p. 1

1 Uo. 80. p. 1

2 Uo. 80. p. 1

3 Uo. 134—135. p. 1

4 Sziklay J. és Borovszky S.: Vasvármegye. Bp. 1898. 74. p. 6 VASI SZEMLE 8]