Horváth Ernő: Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok... (Savaria Múzeum Közleményei 3. Szombathely, 1958)

I (osszanti gyantajárat. A faszén keresztmetszeti képe. még csak a nyomát sem tudtam felfedezni .Ekkor részletesen szemügyre vettem a bánya kl>. 130 m hosszú homokíalál. és nem kis meglepetésemre a folyóvízi homokrétegekben V^—2 cm magas és 5—1.") cm széles, rozsdás, vasoxidos színű, lencsés betelepülésekel vettem észre. Közelebbről kezdtem nézni, és amint megpiszkáltam. alája tartott markom meglelt apró gerincesek még apróbb csontjainak garmadával. Egy kilós zacskót csaknem színültig megtöltött a finom folyami homokkal keveredett csontok halmaza, kb. 10 „lencse" tartalma. E lencsés településű csonthalmazok egy ragadozó madárnak, valószínűleg a bagolynak köpetei. Már ekkor előkerültek nagyobb csontok is. melyek madárcsonloknak bizonyultak. A begyűjtött anyagot a múzeumban átszitálva és kiválogatva több száz apró csontocskához, fogacskához jutottunk. Legközelebbi budapesti utam alkalmával magammal vittem őket, s a Nemzeti Múzeum Öslénytárában megmutattam Jánossv Dénes barátomnak. Amint kiöntötte a zacskó tartalmát íróasztalára, kérdő szemekkel nézett rám. és megkérdezte, honnan hoztam. Elmondtam lelőhelyi körülményeit. Nagyon meglepődött, és kijelentette, hogy ilyen jégkorszaki apróemlűs faunát csak barlangi üledékekből ismerünk, s külszíni előfordulásuk ritkaság számba megy egész Közép-Európában. így a lelet felfedezése nagy jelentőségű. 4