Horváth Ernő: Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok... (Savaria Múzeum Közleményei 3. Szombathely, 1958)
mocsárciprus-félék (Taxodium, Glyplostrobus, Sciadopitis) alkotlak hatalmas erdőségeket (xilitek). A tavak és mocsarak területének csökkenésével a Glyptoslrobus erdők maradványai már lombhullató fákkal keverednek (Szombathely, téglagyár), majd az ősi típusú fenyő-féléket teljesen kiszorítják a lombhullató fák (Sótony sth.). Ez a jelenség már a környezetben beállott jelentős mérvű változásoknak az eredménye, vagyis a melegebb éghajlatot kedvelő mocsáreiprus-félék kiszorítását a mocsárvilág csökkenése mellett a hőmérséklet csökkenésének kell tulajdonítanunk. HORVÁTH ERNŐ IRODALOM: 1. Andreánszky G.: Adatok a hazai harmadidőszaki erdők ismeretéhez kovásodotl fatörzsek vizsgálata alapján. Földt. Közi. Bp. 1953. 2. —: Az éghajlat megváltozásának hatása a növényzetre. Szt. István Akad. Fit. Bp. 1939. 1-24. p. 3. —: Osnüvénytan. Bp. 1954. 4. Renda L.: Adatok Vas vm. levantei kavicstakarójának ismeretéhez. Vasi Szemle, 1935. 407-410. p. 5. —: Harmadkori növénylenyomatok Szombathelyről. Vasi Szemle, 1934. 84. p. 6. Bendefy L. Növénymaradványok a eáki konglomerátumban. Bánvászati Lapok 1954. 1. 7. Renda L. Űjabb pikermi típusú lelőhelyek Vasvármegyében. Vas vm. Máz. Term. Oszt. Jel. 1928, Szombathely, 35-48. p. 8. —: Vasvármegye és Zalavidék artézikútjai és mélyfuratai. N asi Szemle, 1934. 56-72. p. 9. Ferenczi I.: Geomorfológiai tanulmányok a Kis-Magvar-Alföld déli öblében. Földt. Közi. Bp. 1925. 10. Félix J.: Magyarország faopáljai. M. kir. Földt. Int. Evk. 1884. 11. Földváry—Noszhi—Szebényi—Szentes: Földtani megfigyelések a Kőszegi Hegységben. Jel. a Jöv. Mélykutatás 1947—48. évi munkálatairól. 12. Unj mann F.: Pflanzliche Fossilien aus der Gegend von Szombathely. Bp. 1948. Ann. Sab. Fol. Múz. 1. Szombathely, 1932. 1. p. 13. — : Verkieselte Hölzer aus dem Museum in Szombathely. Vas vm. Múz. Term. Oszt. Jel. 1928. Szombathely, 9-11. p. 14. — : Verkieselte Hölzer von der Vashegy-Gruppe. Ann. Sab. 1927 — 29. Szombathely, 1929. 81-87. p. 15. Hollendonner F.: A Kőszeg-pogányvölgyi lignit mikroszkópos vizsgálata. M. T. A. Mat. Termtud. Ért. Bp. 1931. 731-736. p. 16. .laskó S.: A nyugatvasmegyei barnakőszénterület. Földt. Közi. Bp. 1948. 112—120. p. 17. S. Kovács É.: Hazai kovásodolt Quercus-törzsek. M. Áll. Földt. Int. Évk. 1. Bp. 1955. 76-79. p. 18. id. Lóczy L.: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepesedése. Bal. tud. tanulni, eredni. I. k. I. r. 1. sz. Bp. 1913. 409. p. 19. Margittay R.: Pogánykori oltárkő Zamárdiban. Dunántúli Szemle, 1943. 145—149. p 20. Silmeghy J.: Zalaegerszeg környékének levantei korú képződményei. Földt. Közi. Bp. 1926. 217-226. p. 21. —: Földtani megfigyelések a Zala—Rába közé eső területről. Földt. Közi. 1923. 22. Vitális /.: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron, 1939. 23. Vitális S.: Magyarország kőszén- és tőzegkészlete. Magyar Technika. 1946. 20
