Horváth Ernő: Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok... (Savaria Múzeum Közleményei 3. Szombathely, 1958)

rában is előbúvik. A rétegsorok vastagsága 60—80 m, melyben az egyes xilitrétegek 0—3 m-ig terjedő vastagságúak. A legnagyobb vastagságot Jáplánpuszlán (3,4 m) és Nóráinál (9.5 m?) éri el. (

1

6) A xilil-telepek össz-vastagsága DNy felől ÉK felé haladva csökken. A legjobb feltárásokat a toronyi bánya mutatja, mely néhány évvel ezelőtt még működött, s napjainkban újból megindították termelését. Ugyancsak működtek bányák Kőszeg-Pogány völgyben és Ondódon. Nem nagyüzem jelleggel, hanem csak alkalomszerűen Szombathely környékén is fejtették, ahol agyag, vagy homok bányászása alkalmával akadtak rá. A gyengén ácsolt, primitív szivattyúval felszerelt kőszeg-pogányvölgyi hánya kisebb megszakításokkal 1919—1924-ig működött. Ekkor beázott, és összeomlott. Ondódon az 1941 — 1943 közli időben bányászták, állandóan erős vízbetörésekkel küzdve. A megye területéről a fentiek mellett még számos helyen, pl. Herény és Gencsapáti vidékén, valamint Sárvár, Celldömölk és Vasvár környékén ismerünk xilit-rétegeket. Kutak fúrása, vagy ásása alkalmával bukkantak rájuk. 13