Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)
A kegyúr, Festetics Pál egészen új templomot építtetett helyette. Ekkor került a templom mai helyére, addig a szemben levő temető közepén volt. Bugovey tanító szerint 1864-ben „a mostani fennálló szentegyház nyugati részén a partoldalban régi templom maradványai vannak eltemetve, s romban mutatkoznak, s tetemes sok emberi csontok onnan az új temetőbe szekérszám elvitettek". A templom is, meg a paplak is földesúri tulajdon volt. A templomot a gróf 1782-ben a nép munkájával újjáépíttette. A régi templom a temetővel együtt körül volt árkolva, tehát erődítményszerű volt. Ezek a jelek arra vallanak, hogy a középkor folyamán Győrvár nem tartozott a legjobban megerősített helyek közé. Vára nem volt, csupán erődített temploma, melynek napjainkra emléke maradt meg. IIa vár nem is állott azon a helyen, ahol a szóbeli hagyományok alapján gyanították, itt volt a középkori Győrvár középpontja: erődszerű temploma. GYÖRVÁR NEVÉRŐL Kevés falu népe ismeri annyira a történelmet, hogy a régmúltról élő szóhagyományai lennének, amelyeknek segítségével feleleveníthetnénk a falu legrégibb történelmét is. Az ősök emlékezései nyomán pontos történelmi adatokat nem is várhatunk, azonban az emlékezések is mutatják a történelmi erők fejlődésének irányát. Érdekes dolog néhány évszám és szó segítségével is a múltba pillantanunk. Régi iratokból kotorták elő szorgalmas történészeink, hogy egy 1255-i oklevélben nemcsak Gervar neve, hanem a Vervize (ma: Verna) folyónév is szerepel egy határjárás során. 1258-ban terra Gear, 1334-ben Gewrgwar, 1338-ban Gyurvar, 1438-ban possesio Gyurgyvar alakban fordul elő a község neve okleveleinkben. A helyesírás ekkor még következetlen volt, úgyhogy az egymástól eltérő alakokban megörökített név hangzása Gyürvár, Gyürgyvár, Györgyvár lehetett. Ezek az adatok nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy a nevet az avar eredetű győr-gyűrű-várból származtassuk, mint ez a köztudatban eléggé elterjedt. A mai „Győrvár" név a György személynévből a „gy" hang kiesésével alakult mai formájára, azonban Gyürvár lehetett az eredeti neve annak a földvárnak, annak a tekintélyes dombnak, melyre a falu egykori alapítói is települtek. A Kisalföldön — Vas megyében is — a „gyűr" földrajzi köznévnek az öregeknél ma is élő jelentése: „vizenyős, csádés talajból kiemelkedő domb". Ezt a meghatározást Győrvár környéke pontos földrajzi leírásának is tarthatjuk, annyira ráillik a község helyzetére. A gyúr szó feledésbe merülő köznyelvi jelentése és a vár szó együttesen arra mutat, hogy az egykori települők ezen a dombon körülkerített, megerősített házat építettek. Erre mutat a környéken jól ismert mendemonda is, mely szerint a magyar vitézek a török időkben azt izenték innen a fenyegetőző ellenségnek: „Csak gyere ide, mert itt téged balta vár (utalás a közeli Baltavár község nevére), meg vas vár (vagyis: bilincs, fogság — utalás a szomszédos ^ »
