Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)

Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék

SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 23-86

19. ábra. Zilahi Kiss Endre (1873-1931) (ln: M. A. 1932) Figure ig. Endre Zilahi Kiss (i8/^-ig^i) (In: M.A. 1932)

tebb lelőhelyei a Kolozsvár környéki területek: Magyarszováton (Suatu, Románia) a Bánffy-hegyen, a Kolozsvári Szénafüveken és az aranyosegerbegyi „Lepkebérc” rezervátumban is megtalálható.

A faj másik érdekessége az, hogy a kontinentális Európa és a Földközi-tenger térségében tenyésző rokon alakokhoz viszonyítva korábban rajzik. A viszonylag magasan fekvő és hűvös klímájú Erdélyi-medencében élő lepke a többi rokonlepkéhez képest későbbi vagy legalább egyidejű megjelenését (május-június) feltételezhetnénk, mégis egyetlen nemzedéke április-májusban repül. Emlékezzünk, mit írt Diószeghy a Rovartani Lapok-Ъап (Diószeghy 1913:105): „A kökény már virágzásnak indul a déli oldalakon, a fák rügyei már fejlődőitek voltak...”

Az erdélyi boglárka csak igen rövid ideig, átlagosan három napig repül, és megjelenése időpontját nagyban befolyásolja, hogy milyen volt a

tél. Van, amikor már április elején kopott példányokat találni, és előfordul, hogy csak május derekán kezd repülni. Ezért sokszor rejtve marad még a szakavatott szem előtt is. júniusban a kifejlett hernyók lehúzódnak a talaj szintjére az avarba bábozódni. Innen kelnek ki a lepkék a következő év tavaszán. Helyhez kötött életet él, élőhelyéről nem távolodik el, naponta maximum 30 métert repül (Cri§an et al. 2014). A hernyókat gyakorta látogatják a Camponotus atricolor lóhangya egyedei. A faj életmódját többen is részletesen vizsgálták (Cri§an et al. 2011; Jutzeler et al. 1997; König 1986,1992). Élőhelyein populációi visszaszorulóban vannak a hagyományos tájgazdálkodás eltűnése és az ezzel összefüggő cserjésedés következtében.

A lepke nagyfokú változékonyságot mutat mind testméretében, mind a hátulsó szárnyakon lévő narancssárga pettyek számában, illetve a szárnyak fonákán levő fekete foltok kiterjedtségében. Az eredeti leírásban Diószeghy két változatot (var. vargai és var. rothschildi) is megnevezett.

Az elzártság csapdájában: Zilahi Kiss Endre

Zilahi Kiss Endre (19. ábra) kálvinista család sarjaként 1873. január 22-én született Debrecenben. A Zilahról (Zaláu, Románia) származó édesapa, Kiss Endre, királyi ítélő táblabíró volt Debrecenben. Anyja, Tarczaly Júlia, a Tasnád melletti Szilágypéren (Pir, Románia) született. A család Zilahon, a Tyúkól utcában lakott, amely az 1920-1940 közötti években a Zoványi-kisasszonyok háza volt. A zilahi református egyházközség 846/1941 szám alatt kiadott születési anyakönyvi kivonata szerint Magyarosi István zilahi református lelkipásztor a családi házban 1873. március 30-án Endre Károly Dezsőnek keresztelte a gyermeket.

Az ifjú iskoláit Zilahon és Debrecenben végezte, majd Budapesten szerzett orvosi diplomát (20. ábra).

Kezdő orvosként a budapesti Tampfer-klinikán gyakornokoskodott, majd Hadad (Hodod, Románia), Désakna (Оспа Dejului, Románia), Bethlen (Beclean, Románia) és Szilágycseh (Cehu Silvaniei, Románia) településeken nőgyógyászként praktizált, járási tiszti, majd királyi bánya -59