Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Tudásátadás - Mártfai Márta: Az elektronikus tananyagfejlesztés múzeumi hasznáról
S AVARI A 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 I55—159 <r С Ф iocaihost;S1236/7rkpekjäJrtnelefnben iH Alkalmazások if|j íreemaU szimpla - К... ÍQI Согкегёо Pour La Fi... looís - Styles* Lteío * Újlap Törlés 'Átnevezés H*) Tervező nézet * © W 3 : oíf-Babilon в Злйьс Дождя - You... G Google ф Papirhaitogatésok...Az IE alkalmazásból,.. .if Kezdőoldal Téma *; Ш iát * Group íOevices Available IDevíces íDei^ce modulok » Я le Attachments GeoGebra Activity Intel active Video Note Rubric SCORM Teszt Scrambled LM Szckltőltős teszt Kiegészítendő szöveg Olvasd el és egésrfts И a megfelelő sióval! A térképészet történetében az első jelentős korszak a középkor, az útleírások mellé ekkor csatoltak először szerzőik j. Magyarországot először I részét. í ábrázolta térképen, ekkor még mint a Az első bizonyosan Magyarországon Is élt térkép-rajzoló Francesco ' volt aki '478 ban érkezett Budára, Mátyás király udvarába, ahol mint T * - , * «■ «• 70 hetően érképet ntosabb, részletesebb, mint a Ptolemaiosz féle térkép. Különösen 3 *. azaz 3 vízrajz kap nagy hangsúlyt. Az első •: I, fa- és rézmetszéssel készült térkép hazánkról Lázár deák (latinul: Lazarus secretarius) munkája, aki Bakocz Tamás esztergomi érsek titkára volt. A térképet a Dózsa felkelés idején 1514 kőül rajzolta és ’j -ban adták ki nyomtatva. 2007-ben az T, része lett, ; Check 3. ábra. Feladatlap a megismert fogalmak ismétléséhez Figure 3. Task-page for repeating known concepts Az ily módon létrehozott multimédiás szöveg a tananyagkészítő program hasznosságának kulcsfontosságú eleme, nem csak azért, mert praktikusan a 15-18 mondatos informatív szövegre alapozzuk az egész oktatási anyagot, hanem azért is, mert mind a diákokat, mind a felnőtteket észrevétlenül vezeti be tanulási technikákba: az akár egy, akár több forrásból szerzett ismeretek integrálása, csoportosítása, releváns és nem releváns információ szétválasztása. A felugró ablakokban más szerzők által összeállított webhelyek jelennek meg, amelyek a saját tananyag összeállítójának szándéka szerint beleillenek a tananyag szerkezetébe, de egyezésük nem száz százalékos, azaz például több térképészeti fogalmat használ, mint a saját tananyag vezérszövege. Ha igazán „cseles” a tananyag szerkesztője, akkor később tudottnak, vagy legalábbis említettnek tekinti a felugró ablak által mutatott fogalmakat is, ezáltal néhány meghatározott dologra, témára, tárgyra tanít fókuszálni akkor is, ha az ismeretek több forrásból érkeznek. Persze erre a csapdára illik a szöveg olvasóinak figyelmét egy utasításban felhívni, például: „Olvasd el figyelmesen a felugró kiegészítő részeket is!” Ebből következik, hogy akár iskolai leckéről beszélünk, akár múzeumi interaktív ismeretszerzésről, a program megtanítja az intellektuális élmény megragadását és hazaszállítását. Ez a speciális módszertan segíti a látogatót abban, hogy egy saját szavaival is megfogalmazható, tényleges tanulságot, élményt vigyen haza a kiállításról. Az eXeLearning program másik fontos része az oldalsó menüsorban futó eszköztár. Az eszköztár segítségével lényegében a fentiekben részletezett szövegekhez kapcsolhatunk szöveges teszteket, amelyek az ellenőrzést, ismétlést és a tananyag összefoglalását szolgálhatják. Múzeumi felhasználás esetén pedig fejtörőként alkalmazhatóak. A főbb feladattípusok, amelyek egy történelmi, néprajzi vagy természettudományos és művelődéstörténeti téma feldolgozásakor használhatóak: • Feleletválasztós teszt, amelyben azt kell eldönteni a tanári, vagy muzeológusi bevezető szövegre támaszkodva, illetve a tananyag teljes feldolgozása, megismerése után bármely kikövetkeztetett ismeretre alapozva, hogy mely válasz a helyes. • Ismert fogalmak behelyettesítése (buborék teszt). Ahol a magyarázó törzsszövegben szereplő fogalmakat szeretnénk visszakérdezni, lényegében definícióalkotás és a kulcsszavak rögzítése, megtanítása (3. ábra). 157
