Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Történettudomány - Horváth Sándor: A trianoni döntés határmenti hatásaiból (Vasi példák alapján)
SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 127-I5I 8. ábra. A volt monyorókeréki (Eberau, Ausztria) körjegyzőség 1922-23-ban készült anyakönyvi bejegyzéseiből a szentpéterfai lakosokra vonatkozó adatokról másolatot készítettek. A pótlást 1963. július 10-i bejegyzéssel zárták le. Az illetékes körjegyzőség, Pornóapáti Figure 8. Copies were made of 1922-1923 parish entries at Eberau (once Monyorókerék) that referred to Szentpéterfa residents. The procedure ceased on ю July 1963. The archive office was Pornóapáti (Pernau) ron. Különösen jelentős volt a könnyítés azok számára, akiknek birtokait a határ kettévágta: ők terményeiket, gazdasági eszközeiket és állataikat vámmentesen és bármely ponton átvihették az országhatáron. Ehhez egy ingyenes községi bizonyítványt kellett kérniük, amely az ingatlan és a termelés részletes adatait is tartalmazta.”(Bencsik 2007:16). Közigazgatási, közellátási jellemzők, furcsaságok A közellátás és a közigazgatás területén egyaránt több következménye lett a rendkívüli helyezetnek. A magyar posta a megszállt területen megszüntette működését, de az osztrák nem állt nyomban munkába. Csak a Güssinger Zeitung 1921. december 18-i számában jelezhették az előfizetőknek, hogy már helyreáll a rend. Addig ugyanis nem vagy csak rendszertelenül jutott el sok előfizetőhöz a német nyelvű németújvári lap.34 Az elemi oktatás ügyét is közigazgatási körbe utalva megállapíthatjuk, hogy az osztrák megszállás idején az oktatás nyelve az anyanyelv és a német nyelv volt. Szentpéterfán a megszállás kezdetétől, 1920. december 1-től a végéig, 1923. március 9-ig a helyi tanító feljegyzése szerint: „... az első osztályban csak horvát, a többiekben horvát és német olvasás és írás volt. Az 1922-23. tanévben az iskolai naplók is németül vezettettek.” (Horváth 2011: 82). Az elcsatolt majd visszakerülő települések közül Nagynardán és filiáiban - Alsó- és Felsőcsatáron - nem volt polgári anyakönyvezés, mert a felsőcsatári körjegyző elmenekült, az osztrákok pedig csak fél év múlva küldtek jegyzőt a telepü-54 Güssinger Zeintug 1921. december 18., p. 2. 137