Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Régészet - Sánta Barbara: Kora császárkori hamvasztásos sír Csepregről
SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 IO9-I23 Kora császárkori hamvasztásos sír Csepregről Sánta Barbara SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary santabarbara.savaria(ffi gmail.com Összefoglalás Jelen tanulmány a 2017 őszén, a csepregi naperőmű telep létesítése alatt végzett régészeti szakfelügyelet1 során előkerült régészeti jelenségek és leletanyag rövid ismertetője. Az építkezés során megfigyelt régészeti jelenségek közül kiemelkedik egy kora császárkori hamvasztásos sír. A Kr.u. 1. század végére - 2. század elejére keltezhető temetkezésből többek között egy négyszögletes tükör és egy feliratos mécses került elő. kulcsszavak: Csepreg, kora császárkor, feliratos mécses, négyszögletes tükör Abstract An early roman imperial cremation grave from Csepreg. The paper covers briefly archaeological events and finds during erection of a solar power plant at Csepreg in the autumn of 2017. Of the archaeological phenomena, the author picks out a cremation-related grave of early imperial times. The burial site from the late ist to early 2nd century yielded a rectangular mirror and an inscribed lamp. keywords: Csepreg, Early Roman Imperial Period, inscribed lamp, rectangular mirror Bevezetés A nagyjából 13,7 hektár alapterületű létesítmény a 8624. és 8614. számú közutak kereszteződésének északkeleti negyedében helyezkedik el, a Répce mai medrétől mintegy 1,5 km távolságra. Közvetlenül a naperőmű építése előtt a területet szántóként művelték, de korábban álltak itt gazdasági épületek is (1. ábra). A beruházás közvetlenül érintett több ismert lelőhelyet. A naperőműtől közvetlenül északra fekvő kavicsbánya területén Károlyi Mária 1969-1971 között végzett leletmentő ásatásai során kora bronzkori telepobjektumok és sírok kerültek elő (SM Rég. Ad. 448.). Nováki Gyula 1962-ben a Szentkirály-dombon későrómai sírokat dokumentált, a hozzájuk kapcsolódó nagy kiterjedésű telep nyomai a felszínen egészen a szomszédos Szakonyig észlelhetőek voltak (SM Rég. Ad. 139.; Nováki 1963). Szentkirály középkori falvának templomát és 11-15. századi temetőjét tárta fel a Malom vendéglő területén Sosztarits Ottó 1990-1992-ben (Kiss & Sosztarits 2000; Sosztarits 2002); ugyanezen az ásatáson elpusztult 2-4. századi villa maradványai és egy császárkori sír, a kora bronzkori telep folytatása, valamint Hallstatt C korszakra keltezhető gödrök kerültek elő. A felsoroltakon kívül Ilon Gábor terepbejárásai során kelta települést is azonosított ugyanezen a lelőhelyen (a település őskori lelőhelyeiről részletes összefoglalót lásd Ilon 1996: 6-43.) A kivitelezési munkálatok során három helyen trafóház alapjait ásták ki 0,8 illetve 1,3 méter mélységben, villamosvezetékek számára ástak alapárkokat változó (0,4-2 méter) szélességben, 0,6-0,8 méter mélységben, valamint 0,5 méter mély és 0,6 méter széles, rézsűs falú vízelvezető árkokat. A megnyitott árkokban változó vastagságú, sötétbarna, helyenként szinte fekete színű humuszréteg alatt sárgás színű, helyenként kavicsos lösz húzódik. A humuszban - összhangban a lelőhelyekre vonatkozó előzetes ismereteinkkel A szakfelügyelet résztvevői: Sánta Barbara, Nagy Marcella régészek, Kenesei Ágnes, Kőszegi Ádám régésztechnikusok, Seres Viktor geodéta, Czöndör János ásatási munkatárs
