Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Régészet - Sánta Sára: A régész Schönvisner István: az Antiquitatum et Historiae Sabariensis... (1791) archeológiái vonatkozásai
SÁNTA SÁRA: A RÉGÉSZ SCHÖNVISNER ISTVÁN: AZ ANTIQUITATUM ET HISTORIAE SABARIENSIS... (1791) ARCHEOLÓGIA! VONATKOZÁSAI 6. ábra. A Junóként azonosított két töredék Figure 6. The two fragments identified as Juno nagy valószínűséggel nem egy szoborcsoport részei, összetartozásuk bizonyíthatatlan (Tóth E. 1973: 30). A négy töredék ma együtt kiállítva, savariai capitoliumi triászként tekinthető meg a Savaria Múzeum lapidáriumában. Az ókori emlékeket leíró fejezet végén esik szó azokról a leletekről, amelyek már a 18. század végére elpusztultak (Schönvisner 1791: 61). Néhány szóban tudósít arról a mozaikról is, amelyet 1780-ban tártak fel, ám később a székesegyház építésének esett áldozatul. Leírja, hogy romos állapotban volt már akkor is, amikor feltárták, és különböző virágokat és egy számára ismeretlen madarat ábrázolt. Ez a rövid mozaikleírás nagy jelentőségű: egyfelől, mert az egyik legkorábbi, amit Pannonia területéről ismerhetünk, másfelől pedig egy itt található megjegyzés („... quod Sabariae anno 1780. ejfosum ipsémét conspexeram”) szerint Schönvisner már évekkel azelőtt járt Szombathelyen, mielőtt fennmaradt első levélváltásuk6 megtörtént volna. A levelezésből az is kiderül, hogy Schönvisner arra számított, hogy a mozaik ábrázolása is bekerül a Schmutzerék által kimetszett illusztrációk közé, ugyanis - miután 1788 júniusában kézhez kapta a kész metszeteket - csodálkozását fejezte ki,7 hogy a mozaik képét nem találta közöttük. Szily válaszában leírta, hogy azért nem javasolta azt is elkészítem, mert nagyon sérült, és már vissza is temették. Ugyanakkor azt ígérte, hogy lerajzoltatja, és elküldi Schönvisnemek.8 Schönvisner mindössze fél oldalt szentel az elpusztult emlékeknek, azonban annál nagyobb terjedelemben közli a püspök gyűjteményében található római pénzérmék leírását (Schönvisner 1791: 62-66). A10. fejezetben összesen harmincegy érmét ismertet, a feliratközléseinél megszokott szigorú pontossággal: leírásai segítségével az érmék nagy részét ma is pontosan meg lehet határozni (Torbágyi 2000). Mindegyik leírásnál a következő módon jár el: a kibocsátó uralkodó neve után az előlap (recto) köriratát olvashatjuk kapitális betűkkel, majd azt, hogy milyen kép található érmén. A pénzek ismertetésének végén pedig az anyagra és a finomságra vonatkozó adatokat találjuk. 6 SZÉK Szily 11. 6. Schönvisner, 1. Schönvisner Szilynek. Buda, 1786. október 30. 7 „... miror tamen pavimentum testellatum, guod anno 1780 prope veterem Residendam Episcopalem effosum cum Comite Sándor spectavi, in iis non occurrere. Verisimiliter in auras eductum interierit.” SZEK Szily 11. 6. Schönvisner, 25. Schönvisner István levele. Buda, 1788. június 27. 8 „...Equidem tesseratum pavimentum cupro incidi non curavi, cum illud magna ex parte iam destructum, ideoque terra obrutum sit, nihilominus [...] delineari curabo, illudque Pestini transmittare.”SZEK Szily II. 6. Schönvisner, 26. Szily János fogalmazványa, 1788. július 8. 88
