Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Régészet - Tárczy-Mladoniczki Réka: Római villagazdaság a Ság hegy lábánál
TÁRCZY-MLADON1CZK1 RÉKA: RÓMAI VILLAGAZDASÁG A SÁG HEGY LÁBÁNÁL Az egyik periódus a 2. század elejétől a század végéig-3. század elejéig lehetett, a másik a 4. század elejétől az 5. század elejéig-közepéig tartó időszakra tehető. A villa 2. századi eleji létesítését a másodlagos helyzetből előkerült falfestmény, Hadrianus császár pénze, az erősprofilú egygombos fibula, a szemes fibula, egy Drag. 37 terra sigillata tál és egy pannoniai pecsételt szürke tál jó minőségű töredéke bizonyítja. A datáló leletek több mint a fele a 2. századi illetve 3. század eleji használatot támasztja alá, mint a sok közép-galliai és rheinzabemi terra sigillata töredék, a festett kerámiák, az arcos edény töredék, továbbá az üvegtöredékek jó része. A villagazdaság késő római fellendülését a korszak jellegzetes díszkerámiájának jelenléte mellett Tacitus és Valens császárok kisbronzai igazolják. Irodalom Arthur P. & Williams D. (1981): Pannonische glasierte Keramik. - ln: Anderson A.C. & Anderson A.S. (szerk.): Roman pottery research in Britain and north-west Europe. Papers presented to GrahamWebster. British Archeological Reports. International Series 123(ii): 481-510. Barbet A. (1974): Peintures murales de Mercinet-Vaux (Aisne). - Gallia 32(1): 107-125. Barbet A. (1975): Peintures murales de Mercinet-Vaux (Aisne). - Gallia 33(1): 95-115. Bittner F. (1986): Zur Fortsetzung der Diskussion um die Chronologie der Rheinzaberner Relieftöpfer. - Bayerische Vorgeschichtsblätter 51: 233-259. Bíró E. (1993): Abrigetiói falfestmény. -Archaeológiai Értesítő 120(1-2): 37-45. Bíró E. (2001): II. századi falfestmény Brigetioból. Kiállításvezető a tatai Кипу Domonkos Múzeum állandó kiállításához II. - Tata, Kuny Domonkos Múzeum, 42 pp. Bónis É. (1977): Das Töpferviertel am Kurucdomb von Brigetio. - Folia Archaeologica 28:105-142. В. Bónis É. (1990): A mázas kerámia Pannóniában. Előzmények és gyártási központok. - Archeológiái Értesítő 117: 24-38. Bónis É. & Gabler D. (1990): Fazekasság. - In: Mócsy A. & Fitz J. (szerk.) Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest, Akadémiai kiadó, pp. 166-184. Brukner O. (1981): Rimska keramika и Jugoslovenskom delu provincije donje Panonije. Dissertationes et monographiae. - Beograd, L’ Association des Achéologiques de Yougoslavie, 194 pp. +176 tábla + 2 térkép. Buocz T. (1967): Savaria topográfiája. - Szombathely, Vas megye Tanácsa, 148 pp. Buocz T. (1992): Die Herstellung glasierte Gefäße in Savaria. - ln: Bánki Zs. (szerk.): Glasierte Keramik in Pannonien. Ausstellungskatalog. Székesfehérvár, Szent István Múzeum, pp. 58-70. Buocz T. (2006): Római kori villa Zsennyén. - Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 30:47-92. Drack W. (1980): Neu entdeckte römische Wandmalereien in der Schweiz. -Antike Welt 2(3): 3-14. Gabler D. (1971): Römerzeitliche Villa in Szakony-Békástó. - Mitteilungen des Archaeologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 2: 57-86. Gabler D. (1978): Die Sigillaten von Pfaffenhofen in Pannonien. - Acta Archaeologica Scientiarium Hungaricae 30: 77-147. Gabler D. (1983): Die westendorfer Sigillata in Pannonien. Einige Besonderheiten ihrer Verbreitung. - Jahrbuch des römisch-germanischen Zentralmuseums Mainz 30: 349-358. Gabler D. (1989): The Roman fort at Ács-Vaspuszta (Hungary) on the Danubian limes. - British Archeological Reports. International Series 531(1-11): 876 pp. Gabler D. (1991): Römische Strassenstation in der Gemarkung von Sárvár. - Communicationes Archaeologicae Hungaricae 1991: 39-84. Gabler D. (1998): A sárvári római útállomás és első századi előzménye. - Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 23(3): 237-328. Gabler D. (2006): Terra Sigillata, a rómaiak luxuskerámiája. - Budapest, Enciklopédia kiadó Kft., 186 pp. Gabler D. (2013): Terra sigillaták és egyéb kerámiatípusok. - In: Sosztarits O., Balázs P. & Csapláros A. (szerk.): A savariai Isis szentély. Isis savariai otthona - kiállítási katalógus. Szombathely, Szombathely Megyei jogú Város Önkormányzata, pp. 219-242. 80