Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Régészet - Tárczy-Mladoniczki Réka: Római villagazdaság a Ság hegy lábánál
TÁRCZY-MLADON1CZK1 RÉKA! RÓMAI VILLAGAZDASÁG A SÁG HEGY LÁBÁNÁL került elő. A 2001-ben induló régésztechnikus tanásatások célja szisztematikus, hitelesítő ásatás volt, amely tisztázza Holéczy Zoltán kutatásait. A 2001 és 2006 között végzett régészeti feltárás eredményeként sikerült egy római villagazdaság több épületét, egy késő középkori-kora újkori temetőkápolna falmaradványait, valamint az Árpád- és késő középkori-kora újkori temető több száz sírját feltárni (Ilon 2017:149-168).1 Alaprajz A villa teljes alaprajzát nem lehet meghatározni: az azonban biztos, hogy az ásatások során feltárt falak egy villagazdaság legalább két különálló épületéhez tartoznak (1. ábra 1.). Mindkét épület többhelységes, falaik 60-80 cm szélesek. A falakat bazaltból építették, jó minőségű habarccsal. Sajnos az ásatások során a villa felmenő falai sehol sem maradtak fenn, járószintjei is csak foltokban, néhány helyiségben. A feltárt nagyobbik épület (A épület) a mesteri villát inkább a lineáris elrendezésű, belső vagy külső folyosóval rendelkező, kisebb villák közé sorolja, nyugati oldalán egy hosszanti folyosóval, keleti felében négyszögletes alaprajzú helyiségekkel. A 2001-2002. évi feltárások során a padlófűtéssel ellátott (?) középső helyiségében (8,3x6 méter) terrazzos padozat került elő. Ettől az épülettől nyugatra, kb. 30 méterre, egy 3x8,5x5,5 méter hosszú, kéthelyiséges épület (B épület) került feltárásra. Az épület falai 60 cm szélesek és meszes, sóderes habarcsba rakott bazaltkövekből építették. Ez az épület tájolásában egy kicsit eltér a nagyobbik épülettől. Belső járószintjét a több évtizedes mélyszántás sajnos már megsemmisítette. Északi zárófalának külső oldalán foltokban viszont terrazzos járófelület volt megfigyelhető (udvar?), azonban ennek északi határát kutatószondával sem sikerült azonosítani. Lineáris elrendezésű villa urbanát ismerünk Szakony-Gyalókáról (Gabler 1971: 57-86), Donnerskirchenből, Winden am Seeről, Szentkirályszabadja-Romkútról, Tüskevár 1 lelőhelyről, továbbá Aquincum környékéről Békásmegyerről, Budakalászról, Csúcshegyről, Testvérhegyi-dűlőről és Dorog-Hosszúrétekről (Lányi 1990: 223-231). A nagyobbik épülettől kb. 10 méterre északra két római kemence került elő. Sajnos mindkét kemence roncsolt állapotban jelentkezett, mindkettőt Árpád-kori temetkezéssel bolygatták meg. Az egyik kemencénél a tüzelőtorok és az alján egy tegula volt megfigyelhető. A kisebbik épülettől 10 méterre északnyugatra, az egyik kutatóárokban 2,5 méter széles, észak-déli irányú árok jelentkezett, keleti oldalán cölöplyuk sorral. Betöltésében római kerámia, tégla, kő- és habarcstörmelék volt. Elképzelhető, hogy az árok a villagazdaság kerítőárka volt. A terepi megfigyelések alapján a villagazdaság épületei még állhatták a 11. században, ugyanis az Árpád-kori temetőt a villától észak-északnyugatra eső területen létesítették. Ugyan a nagyobbik épület északi felében több sír is feltárásra került, de ezek mind késő középkori-kora újkori sírok, amikor is feltehetően a villa falait építőanyag gyanánt már nagyrészt elbonthatták. Bár konkrét magleletet még nem azonosítottak Savaria territóriumáról, és szőlő- és gyümölcsmetsző kés (kacor) is csak a Szombathely- Zanat 111. lelőhelyű pars rastícdból került elő, ennek ellenére több villagazdaságot is ismerünk a Ság hegy környékéről, amelyek biztosan kihasználták a Ság hegy kedvező fekvésű lankáit szőlőtermesztésre (1. ábra 2.). Az lzsákfától keletre található villában Buocz Terézia végzett kisebb ásatást (Mayer & Tóth 1993:14, Nr. 11). A villa falai rossz állapotúak voltak, sok helyen már csak a kiszedett fal maradványai kerültek elő és csak kisebb foltokban volt megfigyelhető az egykori terrazzopadló maradványa. A leletmentés során egy félköríves apszis, hozzácsatlakozó falakkal került feltárásra, kevés római szürke házikerámia-töredék, több mint egy tucat színes, mintás falfestménytöredék és néhány rheinzaberni terra sigillata töredék kíséretében, amely alapján a villagazdaság a 2. század közepe-3. század eleje között biztosan lakott volt. Kemeneskápolna határában folytatott terepbejárás során egy körülbelül 100x150 méteres területen több épületből álló vil-1 Ezúton is szeretném megköszönni Ilon Gábornak, hogy a római villagazdaság feldolgozását és publikálását rendelkezésemre bocsátotta. 62
