Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)

Történettudomány - Szabó Gábor: A Sabaria tündöklése és bukása - nem dobtak mentőövet az első két profi bajnokság legjobb vidéki futballcsapatának

SAV ARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 Г35—154 10. ábra. Megay (Pesovnik) László (balról a harmadik) ünnepélyes polgármesteri beiktatása 1941. október 12-én a törvényhatósági jogú Ungváron. A Sabaria korábbi jobbfedezetét már júliusban kinevezték a város élére betegeskedő elődje helyett (Fénykép: Tol­nai Világlapja 41(44): 8., 1941) Figure 10. László (Pesovnik) Megay (third on the left) ceremonially appointed mayor of the borough ofUngvár (Uzhgorod) on 12 October 1941. 'The post was awarded to the former Sabaria right-winger in place of a predecessor in poor health (Photo by the newspaper Tolnai Világlapja 41(44): 8,1941) lamint a város ügyészi osztályán fogalmazóként dolgozott. Családot alapított (1931-ben született fiának az egykori BEAC-os társ, a későbbi híres rádióriporter, Pluhár István lett a keresztapja), 1933 októberében avatták doktorrá a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és karrierje gyorsan ívelt felfelé a Horthy-rendszer közigazgatásában. Az első bécsi döntést követően, 1938-ban a ki­­rályhelmeci járás miniszteri biztosa, majd Ung­­vár közigazgatási tanácsosa - édesanyja nevét fel­véve immár Megay Lászlóként. 1939-től főjegyző, 1941. júliusban megválasztották a törvényható­sági jogú Ungvár polgármesterének (10. ábra). A város és a környék zsidó lakosait - mintegy 17 ezer embert - 1944. április utolsó harmadában egy hét alatt gyűjtötték két gettóba a rendeletére. „Dr. Megay hírhedt antiszemita volt, azt a kijelen­tést tette, hogy zsidók nélkül, tisztán akarja látni a várost, és mindent el fog követni, hogy ez meg is valósuljon” - vallotta egy túlélő (DEGOB-Jegyző­­könyvek 1945-46). Az országban Ungvárról in­dultak el júniusban az első transzportok, Megay pedig továbbállt, és augusztusban az egyesített Ko­márom polgármestere lett. Az oroszok előrenyo­mulása miatt 1945 márciusában menekült el, ettől kezdve alakja homályba burkolózott... Bajoroszágban, az amerikai fennhatóságú pas­­sau-waldwerkei menekülttáborba került család­jával, amelyben 480 magyar tartózkodott. Meg­­ayt 1947 őszén táborparancsnoknak tették meg, de visszaélései miatt 1949-ben bepanaszolták, és megvált posztjától (Nyári 2017: 54-55). A magyar állam 1948 nyarán elfogató parancsot adott ki el­lene, és mint háborús bűnösnek kérte kiadatását, ám az amerikaiak ezt megtagadták. 1950-ben csa­ládjával Ausztráliába távozhatott, ahol kisebb bel­politikai perpatvar kerekedett, miután 1955 nya­rán megkapta az állampolgárságot. Többször in­terpelláltak ügyében a parlamentben, a felszóla­lók számon kérték, miért nem akadályozta meg az amerikai és az ausztrál hírszerzés a kivándor­lását, holott ismerték ungvári szerepét (Aarons 2001: 314-330). A kiváló szónok, nagy antikommunista „Pesó” az ausztráliai magyar közösség szélsőségesen jobb­oldali nézetet valló csoportjához tartozott, elnöke 149

Next

/
Thumbnails
Contents