Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)

Történettudomány - Mészáros Irén: Weöres Mihály armálisa

SAVARIA 41 AVAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 II3-I22 Ságokat és kiváltságokat, melyeket Magyarorszá­gunk és a hozzácsatolt Részek többi igaz, régi és valódi nemese eddig bármilyen módon, jog és régi szokás folytán, vagy más módon használtak, élveztek és használnak, élveznek, (mindazokat) használhassák, élvezhessék és örvendjenek nekik, s mindkét nembeli összes örököseik és utódaik ezt tehessék. (11.4) Irántuk tanúsított eme hálánk és kegyességünk, valamint a szabadság bizonyíté­kául, továbbá az igaz és kétségbevonhatatlan ne­messég jeléül ezt a címert vagy nemesi jelvényt (adjuk). Címer: látható egy felállított pajzs, melynek kékes alapjában hármas zöld dombon egész ala­kos arany griff áll egyenesen, szétvetett hátsó lá­bakkal, lábai között visszagörbülő farka, tátott szájából kilóg a nyelve, széttárja szárnyait, bal ol­dalról (látható) mellső lábainak képe, jobbjában kardot fog és mintha lépne, a pajzs jobb oldala felé fordul. A pajzson támaszkodik a koronás nyílt sisak, előtűnő, arany griff díszíti, a pajzson lévő­höz mindenben hasonló. A sisak csúcsáról innen kék és arany, onnan vörös és ezüst takarók bo­rulnak könnyedén a pajzs szélére, s magát a paj­zsot illőn díszítik. Miként mindez jelen levelünk kezdetén vagy fő helyén festő keze és mestersége által a saját természetes színeiben lefestve is lát­ható. Ugyanennek a Weöres Mihálynak és rajta keresztül a fentebb felsorolt személyeknek, és azok mindkét nembeli összes örököseinek és utó­dainak kegyesen elrendeltük adni és engedé­lyezni. Biztos tudomásunk szerint eldöntve és megfontolt lélekkel engedve, hogy mostantól az eljövendő és örök időkben mindig ezt a címert vagy a nemesség jelvényét Magyarországunk és a neki alávetett Részek többi igaz és régi nemesei­nek szokása szerint ugyanazokat az előjogokat, öltözeteket, szabadságokat és mentességeket, amelyeket ők vagy természettől, vagy régi szokás alapján használtak és amelyeknek örvendtek, használják és örvendjenek ezeknek mindenütt a csatákban, viadalokon, ütközetekben, lovagi játé­kokon, tornákon, baj vívásokon, párbajokon, vala­mint az összes többi és minden egyes és bármely helyzetben, hadi, katonai, nemesi jelvényeken, lepleken, üstökön, szőnyegeken, gyűrűkön, zász­lókon, pajzsokon, táblákon, sátrakon, házakon, és sírokon, általában pedig bármiféle dolgon és bár­miféle vállalkozáson a valódi, régi és hamisítatlan nemesség jogcímén, és azt akarjuk, hogy min­denki, akármilyen állásban, helyzetben, méltó­ságban vagy előjogban, őket és mindkét nembeli összes örökösüket megkülönböztetett és feléke­sített uraknak tekintse és ítélje, s megparancsol­juk, hogy (ezeket) hordják és viseljék, és a jövő­ben használhassák, élvezhessék és örvendhesse­nek nekik, továbbá mindkét nembeli összes örö­köseik és utódaik ezt tehessék; (11.5) Sőt nemesít­jük őket és engedélyezzük (a nemességet) jelen le­velünk hatályával. (11.6) E dolog emlékezetéül és örökös megerősítésére adjuk és engedjük kegye­sen jelen kiváltságlevelünket függőpecsétünkkel megerősítve, amellyel mint Magyarország királya élünk. Ugyanennek a Weöres Mihálynak, a fele­ségének Talabér Katalinnak, fiának Jánosnak, só­gorának Talabér Balázsnak, és azok mindkét nembeli összes örökösének, a már megszületet­teknek és az ezután születőknek. (111.1) Kiadatott a Mi őszintén kedvelt hívünk, Főtisztelendő tra­­kostyáni Draskovich György győri püspök, és ugyanannak a vármegyének az örökös főispánja, tanácsosunk és magyarországi kancellárunk által Prágában, az Úr 1638. esztendejében július havá­nak 24. napján, római birodalombeli uralkodá­sunk 2., a magyarországi uralkodásunknak a 13., a csehországi uralkodásunknak pedig a 11. évé­ben. (111.2) Amikor a Krisztusban tisztelendő atyák: Lósi Imre esztergomi, Thelegdy János, a kánonilag egyesült kalocsai és bácsi egyházak ér­sekei, zombori Lippay György egri, Vinkovich Be­nedek zágrábi, Hosszutóthy László választott vá­­radi, Simándi István választott erdélyi, orbavai Ja­­kusith György választott veszprémi, Czech János választott pécsi, az említett trakostyáni Drasko­vich György győri, Nagyfalvi Gergely választott váci, az említett Thelegdy János helyettes nyitrai, Böjthe Miklós választott szerémi, Bielanovics György szerzetes atya választott tinini, Püski János választott Csanádi, petronillai Chrysosto­­mos János szerzetes atya rosoni, Baptista János szerzetes atya zenggi és modrusi egyházi püspö­kök kormányozzák isten egyházát. Továbbá (ami­kor) tekintetes és nagyságos galánthai Esterházy Miklós gróf, gyakran említett Magyarországunk 121

Next

/
Thumbnails
Contents