Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: A pénz a falusi, hagyományos közösségek életében (A "Jaáki önsegélyző-egylet, mint szövetkezet" példáján)
SAVARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2019 IOI-IIO A pénz a falusi, hagyományos közösségek életében (A „Jaáki önsegélyző-egylet, mint takarékszövetkezet” példáján) Horváth Sándor SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary horvath.sandor(®savariamuseum.hu Összefoglalás Míg a klasszikus parasztságról a kutatók gyakran úgy vélekednek, hogy náluk pénzmozgás nincs, vagy csak nagyon minimális, addig az ismert magyarországi - esetünkben vasi - példák ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A naturális gazdálkodásról már a 19. század elején elindult az átváltás a pénz-áru forgalomra. De már két évszázaddal korábbról is sok adatunk van az olyan zálogügyekről, amelyeknél a jobbágyok kölcsönöztek földesuruknak és nem egyszer hosszú távú vagy örökös szabadságot is nyertek - armalistákká lettek - ennek megváltásaként. Egyszóval a pénz, a vállalkozói mentalitás, a kapitalista (jellegű) szemlélet és értékrend vidékünkön már a 16-17. századtól megjelent. Az újabb, magasabb szintű kapcsolat pedig a 19. század második felében alakul ki. Az önsegélyező egylet, mint takarékszövetkezet nem bankok módjára működő szervezet volt, hanem a Fridrich Wilhelm Raiffeisen által a mezőgazdák önsegélyezését és kedvező hitel felvételét biztosító szervezetként tevékenykedett. Az egyik legkorábbi vasi önsegélyező egylet, mint takarékszövetkezet 1886 elején, Jákon alakult meg 134 fővel. Ugyanaz a Stegmüller János apát volt a megalakulás szorgalmazója, aki a Vasmegyei Gazdasági Egyesület alapító tagja is volt, és aki előkészítette és útjára indította Magyarország első tejszövetkezetét Szombathelyen. Jelen tanulmány a jáki takarékszövetkezet, mint önsegélyező egylet történetét tárja fel. kulcsszavak: jobbágyság, parasztság, pénz, önsegélyező egylet, mint takarékszövetkezet, Ják, Vas megye Abstract The function of money in traditional village communities. (Based on the example of the Jaák Mutual Aid Society as a cooperative.) Researchers may argue that no movements of money, or only minimal ones, occur in a classic peasant society, yet the opposite appears in known cases from Hungary - here Vas County. The change from a natural economy to one of money-priced goods began with the igth century. Two centuries later there is still knowledge of many cases of liens by serfs to their landlords in that period, which turned the latter into landless, tax-paying nobility ("armalist” was the Latinate term) where the land was not redeemed. In a word, money, the enterprise mentality, the capitalist or capitalistic outlook and system of values, had appeared in the region in the ióth-ryth centuries. This grew in the latter half of the igth century into a newer relationship on a higher level. A mutual aid society as a savings vehicle did not operate like a bank, but like the kind of credit union offered by Friedrich Wilhelm Raiffeisen, giving assistance and loans at favourable rates. The earliest such mutual aid society formed as a savings cooperative in Ják, with 134 members. Pressing for this was Father János Stegmüller, who had been a founder member of the Vas County Agricultural Society, which initiated and launched in Szombathely Hungary ’s first milk cooperative. This study explores the Ják Mutual Aid Society in the role of a savings cooperative. keywords: serfdom, peasantry, money, mutual aid society as savings cooperative, Ják, Vas County 101
