Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Természettudomány - Németh Tamás - Víg Károly - Vadász Dianna: A Savaria Múzeum pattanóbogár-gyűjteménye (Coleoptera: Elateridae)
SAVARiA 41 a vas megyei múzeumok értesítője 2019 7-43 vezetéséve] 11-en, „intézeti segédtanerők és haladottabb hallgatók” érkeztek Kőszegre és öt napon át gyűjtöttek a Stájerházaknál, július 10-én az Országos Természetrajzi Múzeum helyettes főigazgatója, Pongrácz Sándor (1888-1945) gyűjtött, majd szeptember 25-29. között Kesselyák Adorján (1906-1951) vezetésével heten kutatták a Kőszegi-hegység állatvilágát. Végezetül december 17-18-án Dudich Endre utazott Kőszegre újabb gyűjtések és az eredmények közzétételének megbeszélése végett. A következő évben, azaz 1937-ben, június 21. és 29. között folytatódtak a gyűjtések. 1936-ban a nyári, kétszer háromnapos gyűjtőút során, a kedvezőtlen időjárás ellenére is rendkívül gazdag zsákmánnyal tértek haza a kutatók. A gyűjtött anyagot a gyűjtő személyére való tekintet nélkül egyesítették, s a következő feliratú cédulával látták el: Exc. Inst. syst. zool. Univ. Budapest. Sajnálatos, hogy a cédulákon a lelőhely adatok sincsenek pontosan megadva, csak Kőszegi-hegys. olvasható. Ennek ellenére tudjuk, hogy a gyűjtési területek a következők voltak: Stájer-patak völgye, Áradó-patak (Gössbach) völgye, Hármashatár, Kendig, Írottkő, Velemi gesztenyés, Bozsoki-rétek. Az eredményről Kaszab Zoltán így vélekedett: „Elsősorban a fenyő- és bükkerdők fajait gyűjtöttük be, a tölgyrégióból és a lapályról nagyon hiányosak a gyűjtéseink.” (Kaszab 1937). A begyűjtött rovaranyag egy része a Kőszegi Múzeum tulajdonába került, jelenleg a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályán található. A kutatás eredményei a Vasi Szemle (a későbbiek során Dunántúli Szemle) oldalain jelentek meg, mint A Kőszegi Múzeum közleményei (Publicationes Musei Ginsiensis). A pattanóbogarak előfordulási adatait Kaszab Zoltán (Kaszab 1937), majd Csiki Ernő (Csíki 1941) publikálta. Az 1976-os esztendő új korszakot nyitott Nyugat-Magyarország faunisztikai kutatásának történetében. A szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya ebben az évben indította meg az Alpokalja Természeti Képe kutatási programot. A program tervét 1975-ben Horváth Ernő (1929-1990), a Természettudományi Osztály akkori vezetője fogalmazta meg. Az Alpokalja állatvilága témakörben 1981-ig 43 fő kutató dolgozott, ez a szám a későbbiek folyamán némileg növekedett. A program Horváth Ernő halálával lezárult, eredményei három kötetben láttak napvilágot.1 A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 1993-ban bízta meg a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályát az Őrségi Tájvédelmi Körzet növény- és állatvilágának kutatásával (Víg 1995). Az intenzív gyűjtőtevékenység során a Természettudományi Osztály munkatársai és az Alpokalja Természeti Képe kutatási programban korábban részt vevő kutatók 1993-1994-ben összesen több mint 400 napot töltöttek a terepen. Az Őrség Természeti Képe kutatási program során, az Őrségben és a kapcsolódó területeken gyűjtött bogáranyag feldolgozása 1995-1996-ban történt, az eredményeket ismertető tanulmányok ez idáig három kötetben jelentek meg.1 2 A pattanóbogarakat Merk! Ottó azonosította és publikálta adataikat (Merkl 1996). Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megbízása alapján 2005-ben történt a Kenyéri reptér - tervezett különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület - bogárfaunisztikai vizsgálata. A területről hét pattanóbogárfaj került elő (Víg et al. 2006; Víg 2008). Hasonló természetű vizsgálat zajlott Sitke-Öregcser területén, ahonnan tíz pattanóbogárfaj került elő (Víg et al. 2010; Víg 2010). Vig Károly gyűjtései révén a palearktikum területéről számos példánnyal gazdagodott a gyűjtemény. Ajándékozás útján 2016-ban került a Savaria Múzeumba Rozner István mintegy ezer példányt számláló pattanóbogár-gyűjteménye. A kollekció Erdélyből és a Bánságból származó példányainak gyűjtési adatait Rozner 2009-es cikkében találjuk (Rozner 2009). 1 Alpokalja Természeti Képe, Közlemények 1 (1981); Praenorica Folia historico-naturalia 2 (1987); Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője 20/2 (1991). 2 Víg K. (szerk.) (1995): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe 1. - Natural History of Őrség Landscape Conservation Area I. - Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1992-95), 22/2 (Pars historico-naturalis), 294 pp.; Víg К. (szerk.) (1996): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe - Natural History of Őrség Landscape Conservation Area II. - Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1996), 23/2 (Pars historico-naturalis), 307 pp.; Víg К. (szerk.) (1997): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe - Natural History of Őrség Landscape Conservation Area 111. - Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1997), 24/2 (Pars historico-naturalis), 197 pp. 9
