Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Néprajztudomány - Horváth Sándor: A magyarországi grádistyei horvátok asszimilációjának gerjesztői 1945 után
SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l8 I5I-167 szevonták a nardai és a felsőcsatári téeszt, valamint másik központtal a vaskeresztesi, horvátlövői és pornóapáti termelőszövetkezeteket, majd Felsőcsatár központtal 1977-ben megalakult a Népek Barátsága Mg.-i Termelőszövetkezet (Kovács 2000:101, 89). 1978-ban a szentpéterfai téeszt egyesítették a jákival és a náraival (Geosits 1996: 97). Ezek az összevonások azt jelentették, hogy nemcsak néhány magyar anyanyelvű közép- és felsővezetővel kellett magyarul beszélni a munkahelyen, hanem a téesztagok egymást közt is csak a magyart használhatták közös nyelvként. Hiszen a többségében horvát lakosságú Narda, Felsőcsatár és Horvátlövő mellett Vaskeresztesen és Pornóapátiban többségében németek éltek. Míg a többségében horvát lakosságú Szentpéterfa mellett Jákon és Náraiban magyarok éltek. A termelőszövetkezi életnek többek között a horvát - vagy éppen német - nevű földrajzi nevek elrontásában, magyarításában is szerepe volt. A fiatalok városba migrálása A fiatalok zöme - gyakran a szülei biztatására - a mezőgazdaságon kívüli keresett munkát magának: szakmunkásnak tanultak, városi (ipari, stb.) munkát vállaltak, semhogy téesztagok legyenek. Ezzel természetesen együtt járt a rendszeres ingázás, s hosszabb távon a városba költözés. 1956 áprilisában a szombathelyi járási tanácsülésen a következő összefoglalás hangzott el: „Általános jelenség, hogy a tsz. tagok gyermekei iskolából kikerülve nem a tsz-be marad (sic! H.S.), hanem üzemekbe, hivatalokba, intézményekbe mennek dolgozni. - Ez azt jelenti, hogy maguk a tsz. tagok sem akarják meglátni a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas perspektíváját, nem látják a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő korlátlan lehetőségeket, s nem látják tisztán, hogy dolgozó parasztságunk részére az egyedül helyes út a felemelkedéshez a szövetkezeti, nagyüzemi társasgazdálkodás.”36 Ezt a helyi fórumokon már évekkel korábban is hangoztatták. 1953 szeptemberében egy felsőcsatári tanácstag panaszolta, hogy náluk „két termelőcsoport van... Az erő, a fiatalság legnagyobb része ipari munkára jár.”37 Az ólmodi vb. elnökhelyettese 1961-ben megállapította, hogy „a fiatalok nagy része kikivánkozik a Tsz-ből, hogy ezt megakadályozzuk a fiataloknak rendszeresen előleget kellene osztani, vagy egyéb juttatásban részesíteni.” A téesz-elnök szerint: amint a téesz megerősödik, a fiatalok jutalmazását is megoldják.38 Az ingázásról a KISZ elégtelen működésével kapcsolatban is szóltak. 1960 szeptemberében a lövői KISZ-titkár beszámolt az addigi munkáról. A helyi szervezet 1958-ban kilenc fővel alakult meg, de ekkor, 1960-ban már csak hattagú. Ebből egy férfi katonának fog bevonulni. Kevés a fiatal, tehát utánpótlásra nem igen lehet számítani. A tagokat nehéz összefogni, mert mind a hatan a településen kívül találtak munkát.39 A helyi MSZMP alapszervezetnél megállapították, hogy: „behatóbban kell foglalkoznunk a fiatalok erkölcsi nevelésével: a KISZ-el. Biztosítani kell az anyagi érdekeltségüket. Nem helyes hogy egyetlen KISZ tag sem dolgozik a termelőszövetkezetben.”40 1964-ben a helyi pártülésen a téeszelnök elmondta, hogy munkaerőhiány van a helyi termelőszövetkezetben, a népfront elnöke szerint „a fiatalok azért távoznak el a faluból, mert nem találják meg a számításukat. A tsz. eddig nem tudott kp. előleget fizetni.”411967-ben a helyi KISZ munkáját értékelve a pártülésen megállapították, hogy nincs rendszeres munka, aminek egyik oka az, hogy sokan a falun kívül dolgoznak, ráadásul néhányan csak hetente vagy kéthetente egyszer járnak haza a munkából.421968-ban a horvátlövői párttag-gyűlésen egy hozzászóló megállapította: „A fiatalok falun való visszatartása komoly prob-36 MNL VaML ХХШ-325/a/l. 1956. április 14-i előadás, p. 16. 37 MNL VaML ХХШ-325/a/l. Szhely., Járási Tanács Tanácsölési jegyzőkönyvek 104-16/4/1953., p. 2. 38 MNL VaML XXlll-700/a/830/l. Ólmod Községi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1961. április 19. 39 MNL VaML 18. Fond 1. Fcs. 67. Ő.e. 1961. Horvátlövői MSZMP Alapszervezeti taggyűlési jegyzőkönyvek. 40 MNL VaML 18. Fond 1. Fcs. 18/b. Ő.e. 1960. Horvátlövői MSZMP Alapszervezeti taggyűlési jegyzőkönyvek, 1960. szeptember 13. 41 MNL VaML 18. Fond 1. Fcs. 73. Ő.e. 1964. Az 1964. november 18-i jegyzőkönyvből. 42 MNL VaML 18. Fond 1. Fcs. 67. Ő.e. 1967. Horvátlövői MSZMP Alapszervezeti taggyűlési jegyzőkönyvek, 1967. április 27. 159
