Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)
Régészet - Márton András - Molnár Attila: Korai kelta pecsételt kerámia Szombathely-Oladról (Vas megye). Megjegyzések a keleti kelta pecsételt kerámiához és a Dunántúl La Tene-kori fazekasságához
MÁRTON ANDRÁS & MOLNÁR ATTILA: KORAI KELTA PECSÉTELT KERÁMIA SZOMBATHELY-OLADRÓL (VAS MEGYE)... támaszthatnák alá a pecsétazonos edények Óladról és Koroncóról. Az azonos pecsétdísz oladi és koroncói megjelenése különösen érdekes, hiszen a két lelőhely közötti 100 km-es távolság a normál kerámiakereskedelem feltételezhető fölrajzi kereteit túllépi. Kérdés, hogy a két edény egy fazekastelepen készült-e. Mindkét darab omphaloszos tál, azonban formájuk eltér, ezért nehéz összehasonlítani a fazekasmunkát, az azonban egyértelmű, hogy a két darab gyártástechnikája kissé különbözik, ami már eltérő színükből is kitűnik: a koroncói darab világosszürkére, az oladi darab sötétszürke, fumigált felületűre lett kiégetve. Habár a pecsétlő azonos, a kompozíció különbözik a két edényen (a koroncói darabon az omphalos körül négy csoportban hármasával helyezkednek el a pecsétek). Mindezek alapján a pecsétlő azonosságán kívül nem utal semmi arra, hogy a két darab egy helyen készült volna. Ha mégis ez a helyzet, úgy a gyártóhely talán valahol a két lelőhely között „félúton” lehetett, de elképzelhető az is, hogy valamelyik darab lelőhelyének közelében lehetett a fazekasműhely, azonban az egyik edény valamilyen okból (pl. a tulajdonosának vándorlásával vagy valamilyen személyes kapcsolattal) nagyobb távolságra jutott el. A másik lehetőség szerint viszont az edények különböző fazekastelepeken készültek egy vándorfazekas keze által (persze az sem kizárható, hogy nem a fazekas, hanem csak a szerszám „vándorolt”). Akár véletlenszerű, személyes jellegű kapcsolatok magyarázzák a két lelet nagy távolságát, akár egy kereskedő vagy vándorfazekas közreműködésével kerültek egymástól ilyen távolságra, megállapítható, hogy a Rába-völgy késő vaskori népcsoportjai igen szoros kapcsolatban álltak egymással. De igen intenzív áru- és eszmecserével számolhatunk a kora La Tene-időszakban egy jóval nagyobb, az Alpok keleti peremétől az Észak-Alföldig terjedő zónában is, ahol a Koroncó/Olad-i pecsétlővel rokon pecsétmotívumok (4. ábra 9.), illetve a Szabó Miklós által körvonalazott „Keleti kelta művészet” termékei elterjedtek (Szabó 1992:109ff). Irodalom Farkas Cs. (szerk.) (2011): Időcsiga. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. (Zeitschnecke. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas.) - Szombathely, Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 287 pp. Frey O.-H. (1979): Ein verziertes La-Tene- Schwert aus Graz. In: Festschrift für Dr. Walter Modrijan zum 65. Geburtstag dargebracht von Kollegen, Freunden und Mitarbeitern. - Schild von Steier (Graz) 15/16,1978/1979: 67-73. Frey O.-H. (1995): Das Grab von Waldalgesheim. Eine Stilphase des keltischen Kunsthandwerks. - ln: Joachim H.-E. (szerk.): Waldalgesheim. Das Grab einer keltischen Fürstin. Bonn, Rheinland Verlag, pp. 159-206. Gebhard R. (1989): Der Glasschmuck aus dem Oppidum von Manching. - Die Ausgrabungen in Manching 11. Stuttgart, F. Steiner Verlag, 290 pp. Gherdän K., Czajlik Z., Szakmány Gy. & Tankó К. (2012): Analyse de la provenance des céramiques de la nécropole de Ludas - approche pétrographique. - ln: Szabó M. (szerk.): La nécropole celtique ä Ludas/Varjú-dülő. Budapest, L’Harmattan, pp. 269-278. Golánová P. (2006): Nékolik poznámek k vyzdobnym motivúm na kolkované keramice v Pomoraví. (Einige Bemerkungen zu Ziermotiven der gestempelten Keramik im Marchgebiet.) - Pravék (Brno), Nová Rada 16:125-143. Gosden Ch.H. (1985): Gifts and kin in early Iron Age Europe. - Man (London), N.S. 20(3): 475-493. Gosden Ch.H. (1990): Ethnoarchaeological case studies in Kenya and Europe. - Archeologické rozhledy (Praha) 42(1): 73-90. Gosden Ch.H. (1993): The coding of the Radovesice pottery. - ln: Waldhauser J., Buchsenschutz O. & Dehn W. (szerk.): Die hallstatt - und latenezeitliche Siedlung mit Gräberfeld bei Radovesice in Böhmen. Archeologicky vyzkum v Sevemích Cechách 21, Praha, pp. 66-86. Ilon G. (1998): Korai kelta fazekas kemence Gór- Kápolnadombról. (Das frühkeltische Töpferofen von Gór-Kápolnadomb.) - Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője (1996-1997) 23(3): 83-96. 146
