Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 40. (Szombathely, 2018)

Régészet - Ilon Gábor: Újabb velemi urnamezős kori öntőformák. A Szent Vid-i és a góri fémműves központ jelentősége az urnamezős kori Kárpát-medencében

SAVARIA 40 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20l8 II5-I35

soknak sem az alapterületéről, sem a pontos helyszíneiről nincs tudomásunk, ahogy a 67 hozzá köthető öntőforma megtalálási helyéről sem. A Kern gyűjtemény jelenleg ismert kilenc darab öntőformájából mindössze egynek ismerjük a gyűjtési helyét. Károlyi Mária ásatásából (1972) tudomásom szerint nem került elő öntőforma (Károlyi 1985: 411-416). A Bándi Gábor és Fekete Mária által vezetett mozaikos jellegű, azaz nem egybefüggő, nagy felületű kutatás időszakából (1973-1986) az ásatók által közölt és a Nagy Marcella által átvizsgált (1973-1979) 73 szelvény összesen kb. 4500 m2-nyi területéről 13 darab öntőforma topográfiai helyzetét (5. ábra) ismerjük. Az alábbi esetek azt sejtetik, hogy a fémműves tevékenysége a lakóházához kapcsolódott. Legalábbis az öntőformákat ott tárolták/ tartották, hiszen a „b-67” szelvény 27. háza, 1978/Oí gödréből, a „B-68” szelvény 26. házából, az „a-75-76” szelvény, út alatti házából és az „A-65” szelvény 22. házából a padló tisztításakor emelték ki azokat. További kilenc példányt konkrét objektumhoz nem tudunk kötni, de a teraszokon kerültek elő. A legalapvetőbb műveletet az olvasztást és öntést pedig a fény, a láthatóság miatt szinte bizonyos, hogy a házon kívül vagy annak félig nyitott részén (Feudvar: Hansel & Medovic 2004: 90-91, Fig. 3-4; Gór: Ilon 2003: 239, Abb. 2) végezhették. Kohók és tégelyes fémolvasztó platni (Károlyi 1990: 405; Marton 1998: 51) maradványait a Szent Kút-forrás és a kelta nagysánc vége közötti és a sánc alatti területen tártak fel. Ez a topográfiai képlet talán technológiai okokkal (vízigény, tűzveszélyesség) magyarázható koncentrációra utal.

Gór-Kápolnadomb esetében sem beszélhetünk a település teljes feltárásáról, hiszen itt a domb déli felének kutatására nincs mód. Ott ugyanis egy Árpád-kori eredetű templom és annak máig használt temetője van. Az itt nyitott 2002. évi feltárási területen (ravatalozó helye) valamint a templom és a víztorony között nyitott kutatóárokban sem kerültek elő - még másodlagos helyzetben sem - a bronzkor emlékei. A domb északi felének

5. ábra. Az öntőformák (•) szóródása a velemi Szent Viden (Alaptérkép: Eőry Karácsony. A szerző tervei alapján készítette: lsztin Gyula) Figure 5. Distribution of moulds ('lat Vekm/Szentvid (Source map: Karácsony Eőry. Drawn from author’s sketches by Gyula lsztin)

111