Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúra leletei Szombathely-Újperint-Kavicsbánya lelőhelyen: Labrys a Baden kultúrában?
HORVÁTH tünde: a badeni kultúra leletei SZOM BATH ely-új peri nt-kavics bánya lelőhelyen: labrys a baden kultúrában? cséres szájú edények népe, a Harangedényes, esetleg a Zsinegdíszes kultúra-komplexumok esetében például bizonyítottan a legkorábbi indoeurópaiakat vagy más, néven nevezhető népeket lásson.25 Bár az indoeurópai népek és nyelvek megjelenése előtti ősi neolit európai földművelők lehet, hogy nagyobb szerepet játszanak ebben a bizonyos történetben, mint a túlélő és a mai kor embere számára már azonosítható indoeurópaiak. Amennyiben a kettős balta valódi eszközként- akár mint fegyver, akár mint hétköznapi eszköz- valóban bekerült a Baden kultúrába (nemcsak az átvett képe, mint egyfajta szimbólum vagy díszítő elem, amelyhez nem társult valódi ismeret, vagyis maga a tárgy) akkor felmerül a kérdés, hogy az elsődleges tárgyi kivetüléshez járulhatott-e másodlagos jelentés, vagyis bekerülhetett-e a kultúra rituális életébe is a hozzá fűzött szimbolikus jelentés, és ott milyen szerepet játszhatott, a saját rituális rendszerébe illesztve. Az eddigi déli eredetű mitológiákból kiindulva a Baden életében - amennyiben ilyen jelentést kapott -egyetlen olyan rituálé-típusa merül fel, amelyben szerepet játszhatott, és ez a klasszikus Badenben igen gyakori szarvasmarha-áldozatokhoz kapcsolódó kultuszok sora (Horváth 2010, 2012, in print b). Az, hogy a szarvasmarha-áldozatok és a kettős balták vagy kettős balta-ábrázolások feltűnnek a Baden mellett a vele részben egykorú Zsinegdíszes, Gömbamfórás, a Salzmünde, és a Vucedol kultúrákban is, de ismertek voltak a mezopotámiai és az egyiptomi birodalmakban is, tovább erősítik a köztük levő hétköznapi és misztikus kapcsolatokat. Feltűnő egyezésnek tartom a homokóra/pillangó/kettős háromszög-jelek, a fennmaradt és rekonstruálható ősi és mai nyelvi emlékekben a baltát jelentő szó-alakok, az őskori tárgyi leletek (tehát maguk a kettős balták), jelenségek (úgymint a szarvasmarha-áldozatok), az égi csillagképek és a hozzájuk kapcsolt mitológiai történetek egyezését térben Észak-Afrikától az akkor ismert és lakott európai tájakon át egészen Skandináviáig, időben pedig az ősi földművelő neolitikus kultúra-komplexumoktól az indoeurópai népek terjeszkedésén át a mai geopolitikai helyzetű nemzetállamokig. Túl sok az egybeesés, amely már kizárja a véletlent és a logikát nélkülöző fejlődési kiugrást. Bár talán sosem fog bizonyossá válni, hogy a Baden kultúrába déli vagy északi, és azon belül kárpáti vagy alpi kapcsolatrendszerrel került-e a kettősbalta, megjelenése nagyon is várható volt, és csak idő kérdése, mikor kerül elő tárgyi formájában is a lelőhelyek kiásott leletanyagában. Irodalom Balén J. (2005): Sarvas - neoliticko i eneoliticko naselje. - Musei Archaeologici Zagrabiensis Catalogi et Monographiae Katalozi i monografije Arheoloskoga muzeja u Zagrebu Svezak 11, Zagreb, 169 pp. Banner ]. (1940): Bádeni edények a vasmegyei gyűjteményekben. - Dunántúli Szemle 7:373-385. Banner j. (1956): Die Péceler Kultur. - Archaeologia Hungarica 35, Budapest, Akadémia Kiadó, 319 pp. Bayer J. (1928): Die Ossarner Kultur, eine äneolitische Mischkultur im östlichen Mitteleuropa. - Eiszeit und Urgeschichte 5: 60-91. Bergsvik K.A. & 0STMO E. (2011): Chapter 1. The experienced axe. Chronology, condition and context of TRB-axes in Western Norway. - In: Davis V. & Edmonds M. (eds.): Stone Axe Studies 111. Oxford and Oakwill, Oxbow books, pp. 7-21. Butler ].]. (1995): Bronze Age metal and Amber in the Netherlands (Part 11:1). Catalogue of flat axes, flanged axes and stopridge axes. - Paleohistoria (1995-1996) 37-38: 59-245. Csengeri P. (2014): Újabb középső neolitikus arcos edények Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. (Further neolithic vessels with human face representation from Borsod-Abaúj-Zemplén county, Northeast Hungary.) - Herman Ottó Múzeum Évkönyve 53: 41-66. 25 A Gödörsíros/Yamna kultúrát, mint a legkorábbi indoeurópai hódítókat írták le, de később az elsősorban Marija Gimbutas kutatásaira alapozott és a Gödörsírosoknak tulajdonított kizárólagos elsőségek (pl. a lovaglás vagy a kerék és a kocsizás) megkérdőjeleződtek. Akár a Gödörsírosok voltak az első indoeurópaiak, akár nem, átjátszó szerepük és DNS-anyaguk kimutatható pl. a Zsinegdíszes edények kultúrájában (http://www.sciencemag.org/news/201S/02/mysterious-indo-european-homeland-may-have-been-steppes-ukraine-and-russia). 94
