Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúra leletei Szombathely-Újperint-Kavicsbánya lelőhelyen: Labrys a Baden kultúrában?

HORVÁTH TÜNDE: A BADEN1 KULTÚRA LELETEI SZOMBATHELY-ÚJ PERI NT-KAVICS BÁNYA LELŐHELYEN: LABRYS A BADEN KULTÚRÁBAN? szám elámi eredetével magyarázták. Az írott proto­­elámi kettős balta jelek és vésetek legkorábban 2250 BC körül tűnnek fel, nagyjából ugyanakkor, mint a krétai írásjelek (amelyek közt a kettős balta is megtalálható, Mac Gillivray 2012:124). Érdemes kitérni részletesebben a kettős balta­szimbólum krétai, majd későbbi égéi karrierjére, amely a pre- és proto-palatial időszaktól (2800- 2600 BC-től, EM = Early Minoan) a Middle Mi­­noan llB-ig (1800-1700 BC) töretlen. Sőt, a neo­­palatial időszaktól az Égeikum területén is elter­jed és egyszerű ábrázolása tovább komplikálódik (bővül és transzformálódik). Például bukránium­­mal (kettős bika szarv vagy a bika teljes feje szarv­val), egy öt csillagot ábrázoló csillagjegy képével (amely általában körbeveszi a bikafejet), egy szak­rális kötélcsomóval (az egyiptomi Ankh jelkép megfelelője, amelyet Isis csomójaként is említe­nek, Mac Gillivray 2012: 125)18 és madár-alak­kal, egészen a Late Minoan 111-ig, tehát végig a bronzkor folyamán. Nyéllel vagy anélkül (a kezdetlegesebb ún. pil­langó vagy homokóra-jelként) legkorábban sírok­ban, barlangokban, hegyi szentélyekben fordul elő, azok falán bevésve vagy votív tárgyként a templom berendezései, ajándékai közt, illetve amulettként a sírba téve. Már a korai előfordulása utal a szerepére: rituális tárgy, halotti melléklet vagy szentély-berendezés része, khtónikus (alvi­lági) és celesztiális (égi) karakterrel is rendelkezik egyszerre (Mac Gillivray 2012:118-120). Két Arkalochoriban előkerült votív baltán be­vésett írásjelek tűnnek fel, amelyek lehetséges ol­vasatai egy férfi isten nevére utalnak, akiről Ida hegyét is elnevezték (vö. a későbbi Zeusszal), más olvasatban pedig az lda-hegyi anya istennőre, akit egy anatóliai istennővel, a frígiai Kybelével, to­vábbá az ősi görög Demeter és Rhea, valamint az egyiptomi Aset/lsis istennőkkel azonosítanak (Kybelé egyik attribútuma a kettős balta/peleke, az istennő másik ismert neve Peleké, Mac Gil­livray 2012:120).19 Egyiptom területén az X jel (amely ez esetben a homokóra-jelnek felel meg) 5000 BC-től ismert, és későbbi ábrázolásokról, pl. az. 5. dinasztia ide­jéből származó Hathor-tálról egyértelműen azo­nosítható egy öt csillagból álló csillagképpel (amelyek a Procyon, Betelguese, Naos, Phaet, kö­zepén a Szíriusz/Sopdet csillaggal, amelyet Hat­­hor keresztjének is neveznek). Az X jelet gyakran kombinálják a bukrániummal. Emögött az elkép­zelés mögött az áll, hogy az eredeti tehénfejet áb­rázoló csillagkép 36 csillagból áll, közepén az X- jellel. Ennek a csillagképnek a ciklikus konstellá­ciója a napfordulóval az egyiptomiak életében nagy szerepet játszott (vö. Sothis-ciklus: 1461 éves ciklusonként nagy év kezdete, Mac Gillivray 2012:125). A kettős baltát eredetileg a Nagy Anyaistennő szimbólumának tartották. Ennél azonban sokkal többrétűbb szimbólum lehetett. Valójában egy kettéválasztott istenséget jelenthet, amely egye­sülve alkotja a teljes életciklust, és ezekkel a je­lentéspárokkal írható le leginkább: születés­halál, termékenység-újjászületés. Istennevekkel az egyiptomi mitológiából az Aset/lsis/Hathor- Asir/Osiris párossal írható le leginkább az az el­képzelés, amelyet a kettősbalta, mint vallási szim­bólum képviselhetett. Krétai és görög, illetve ázsiai isteni megfelelőik a már említett Kybelé/Pe­­leké, Démétér/Rhea istennők, majd az lda-hegyi, krétai születésű Zeus isten felemelkedése lehet. Az egyik legközismertebb mínószi libációs for­mulát A-SA-SA-RA-ként olvassák. A név igencsak emlékeztet egy luvi istennő nevére (Ashassaras­­mes), a hettita lshassaramis-ra (nevének jelentése Úrnőm/Királynőm), lshara nevére (aki egy ősi syro-kanaáni és hurri istennő), a kánaáni Ashera nevére (aki a növények és az állatok úrnője), és ké­sőbb a héberek is átvették, az ő megfelelőik az egyiptomi Aset/Hether/lsis/Hathor. A kettős balta markolata talán Ashera fájának feleltethető meg, hasonlóan Aset/lsis fájának, amelyen Isis megta­lálta halott testvérét és férjét, Asirt/Osirist. Sze-18 Ezek az egyértelműen egyiptomi eredetű szimbólumok akkor kerülhettek a krétai jelentésbe, amikor Kréta az egyiptomi újbirodalmi pe­riódus alatt egyiptomi uralom alá került (ez a neopalatial periódus alatt történt). Nem történhetett volna meg azonban, ha a különböző szimbólumok hasonlóak vagy azonosíthatók nem lettek volna egymással, az egymás közti jelentés átjárhatóságát biztosítva. 19 A későbbi példákra és a kettősbalta jel értelmének fokozatos változásaira és bővülésére nem térek ki részletesen, mivel a badeni kultúra lehetséges túlélése erre a késői időszakra nem terjed ki, valamikor 2400 BC körül véget érhet, a Kárpát-medencei kora bronzkor idősza­kában. 92

Next

/
Thumbnails
Contents