Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Horváth Tünde: A badeni kultúra leletei Szombathely-Újperint-Kavicsbánya lelőhelyen: Labrys a Baden kultúrában?
HORVÁTH TÜNDE; A BADEN! KULTÚRA LELETEI SZOM В ATHELY-ÚJPER1NT-KAVICS BÁNYA LELŐHELYEN! LABRYS A BADEN KULTÚRÁBAN? tűre), elsősorban Rügen (Németország), Zealand (Dánia) területén, kb. 2850-2350 BC között (kő: Roy 2016; réz: Butler 1995: 167-170, Figs 5-6; KiBBERT 1980:16).14 tehát a Baden kultúra klaszszikus időszakát követően, amely Magyarország területén a rézkor-bronzkor közötti átmeneti időszak (2800-2600 BC) és a kora bronzkor időszakára esik (Horváth 2014a, in print a). A rézből készült leletek közül a Zabitz-típus általában kevés arzént és antimont, annak Flonheim variánsa pedig ezüstöt tartalmaz (természetes ötvözetben). Az elsőként K. Kibbert által leírt Zabitz-típus leggyakrabban Közép-Németország, Hollandia, Észak-Hessen és Vesztfália területéről kerül elő, különböző al-variánsai vannak (Westeregeln, Flonheim, Cochem, Kibbert 1980: 35-54, Taf. 2-4: Doppeläxte vom Typ Zabitz). Hasonló alakú kőbalták a Rajna-Maas közti területről nem kerültek elő (Wijchenről egy olyan kőbalta ismert, amely egy réz Cochemet imitál, a Cochem-variáns viszont a Rajna-Mosel közti területen bukkan fel). A Wijchen-i leletből (Délkelet-Hollandia, Gelderland tartomány) vezetik le az alpi tóparti települések párhuzamos oldalú kettősbaltáit is (Lattringen-típus). A kő kettős balták (D-típus M. Zápotocky tipológiájában) öregebb, lapos variánsai Svédország, Dánia, Észak-Németország, Lengyelország területéről kerülnek elő településeken, sírmellékletként és raktárleletekben is, korban a Tölcséres szájú edények Badennel kevert, 2800 BC-nél fiatalabb kis-lengyelországi horizontjában (3060-2590 BC közt, Horváth & Svingor 2015: 39.), valamint a Walternienburg és Bernburg kultúrákban (itt sírokban). A fiatalabb típusok Norvégia, Svédország és Észak-Németország területéről gyakoriak, a Tölcséres szájú edények településeiről, Walternienburg és Bernburg megalitikus temetkezésekből és raktárleletekből is. Összességében tehát a Tölcséres szájú edények népének északi csoportjaiban jellemző eszköz/fegyver, de mivel a Tölcséres szájú edények népe érintkezésbe kerül a Badennel és a Gömbamfórás kultúrával is, ezért a kettősbalta is átvételre kerülhetett ezekben a kultúrákban. Eredetükkel és kialakulásukkal kapcsolatban eddig inkább csak feltevéseket vázoltak, mintsem konkrét és levezetett kapcsolatokat (Zápotocky 1992:120-135,199-200, Taf. 99-117; Skandinávia területéhez részletesebben lásd Bergsvik & 0STMO 2011). Kérdés, hogy ezek a Tölcséres szájú edények népénél általános kettős balták átkerülhettek-e, és hogyan kerülhettek át a Baden kultúrába, annak Kárpát-medencén belül élő csoportjaihoz. Egyenes következtetésnek tűnik a kis-lengyelországi Tölcséres szájú edények és badeni kevert lelőhelyekre gondolni, (pl. Bronocice), mint elsődleges átjátszó-forrásra, és egy circum-kárpáti kapcsolatrendszerre. Nagy valószínűséggel szóba jöhetnek azonban akár a Felső-Duna menti tóparti települések is a Walternienburg és Bernburg kultúrákkal való szomszédságuk és kapcsolataik révén: ők fogják a circum-alpi összekötő szerepét játszani, amelyek között néhányon a Boleráz és Baden kultúrák nyomait is feltárták (Horváth 2014b: Section 3.1.1). A párhuzamos oldalú kő kettősbalták (a már említett Lattringen-típus) ugyanis felbukkannak pl. a Bielersee környéki cölöplábas tóparti településeken (Winiger 1989: 87, Abb. 34).15 Egy másik tanulmány szerint a legkorábbi harci balták a tóparti településeken 3900 BC-től már megjelentek (Horgen, Cham kultúrák: Klimscha 2016: 87; Orcel & Egger 1979: 93; Seregélyes 2004: 319-320; a Zápotoczky F-típus: Pfyn, Michelsberg, Cortaillod kultúrákban: Zápotocky 1992:93; a К-típus kicsit később, a Kis-Lengyelország területén élő Tölcséres szájú edények kultúrájában, valamint a Pfyn és Altheim kultúrákban: Zápotocky 1992: 74; az R- típus pedig a Salzmünde kultúrában és a fiatal Tölcséres szájú edények kultúrájában: Zápotocky 1992:104-107). Nem képezi vita tárgyát, hogy a későbbi korokban a kettős balta, elsősorban mint harci eszköz, mennyire fontossá vált ezeken az észak-európai területeken azon népek számára (vö. vikingek, germánok, szászok), akiknek elődeit talán a hatalmas neolitikus kultúr-komplexumokban (úgymint a Zsinegdíszes, Gömbamfórás, Tölcséres szájú edények, és a Baden) kell keresnünk. 14 Datálásuk bizonytalan, korábban a Harangedényes kultúrához kötötték őket, de lehetnek sokkal korábbiak is akár (Michelsberg kultúra vagy más megalitikus kultúra). 15 Lüscherz kultúra. További példákat a Horgen kultúra lelőhelyeiről említ, többek közt a Bodensee környékéről (ahol a bolerázi Arbon Bleiche 111 lelőhely is található). 90
