Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Régészet - Anderkó Krisztián: Theatrum vagy amphiteatrum Savariában?
SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE » 2OI7 • 71-78 Theatrum vagy amphiteatrum Savariában? Anderkó Krisztián SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary anderko.krisztian@savariamuseum.hu Összefoglalás A Római Birodalomban a népszórakoztatás legkedveltebb formái közé tartoztak a színházi előadások, a kocsihajtó versenyek és a gladiátorviadalok. Színhelyeik, a theatrumok, a cirkuszok és az amphitheatrumok, birodalom szerte megtalálhatóak voltak. A 4. század elején elítélt Quirinus püspök mártíraktája szerint Savariában is állt színházépület. A Jókai park melletti dombvonulat oldalában ma is látható az a félköríves bemélyedés, amely az egykori színház nézőteréhez tartozhatott. A római kori forrás theatrumról, a 19. századi kutatástörténeti adatok amphitheatrumröl, a 20. századi szakirodalom pedig ismét theatrumról ír. A 2016. évi ásatás eredményei nem teszik lehetővé az egyértelmű állásfoglalást a kérdésben, de a feltár maradványok alapján úgy tűnik, hogy itt egy olyan színház jellegű építmény állt, amelyet alkalmassá tettek amphitheatrális látványosságok befogadására. kulcsszavak: Savaria, Szombathely, topográfia, római kor, theatrum, amphitheatrum Bevezetés Kr.u. 303-ban került sor Quirinus püspök nyilvános tárgyalására Savariában,1 az eseményeket a szent fennmaradt mártíraktája2 örökítette meg (Ruinart 1859: 522-524; Tóth 1992: 2-4). Az irat szerint a püspököt a színházban (in theatro) állították a helytartó ítélőszéke elé, majd az ítélet után innen vitték kivégzésének helyére, a Sibaris (ma Perint patak) hídjához (Ruinart 1859: 524; Tóth 1992:3). A passió párbeszédes formában íródott szövege nem volt alkalmas arra, hogy támpontokkal szolgáljon az épület pontos külsejéről és helyéről. Az akta színházat, a későbbi leírások viszont már amphitheatrumot emlegetnek. A helyszínnel kapcsolatban a kutatás egyetért abban, hogy az egykori építmény a szombathelyi Jókai park nyugati szélén húzódó domboldalban ma is jól látható félköríves bemélyedésben, illetve annak előterében helyezkedett el (Kiss etal. 1998: 51). Kutatástörténet Az építménnyel és annak helyével kapcsolatos első ismert - római kor utáni - utalás Bredetzky Sámuel tollából származik, aki 1802-ben bejárta a Kálvária-domb oldalát (Bredetzky 2006: 3): „Közösen bebarangoltuk ennek a dombnak összes oldalát, mindenhol felismerhetetlen nyomait találtuk a római alapoknak. Több helyen egész halom szép, római betűkkel és számokkal megjelölt tégla feküdt. A templomhoz felvezető úttól jobbra, egy helyre akadtunk, amely római amphiteatrumhoz hasonló.” Vörös Imre ügyvéd a Magyar Tudományos Akadémiának 1847-ben küldött levélben jelezte, hogy az 1810-es években a Kálvária mellett még látszottak a római amphitheatrum romjai: „ ...miszerint ez előtt harmincz évvel Szombathelyen, a’ kálvária mellett egy romai amphitheatrumnak a’ földből még kilátszó romjai léteztek, mellyek 1 A Kr.u.3. század végén a római császárok reformintézkedések sorozatával próbálták újjászervezni az államot. Ezek közé tartozott a császárkultusz intézményének elmélyítése és rajta keresztül az uralkodó iránti hűség megerősítése. A kultusz szertartásának része volt az áldozatbemutatás római istenek vagy császárok szobrai előtt. A keresztények sokszor megtagadták ennek végrehajtását, ami az állammal való konfliktushoz vezetett. A kormányzat kényszeríteni próbálta az ellenállókat, akik közül sokan inkább a mártírhalált választották. Közéjük tartozott Quirinus sisciai püspök, akit Savariában Amantius helytartó az áldozatbemutatás megtagadása miatt kivégeztetett (Tóth 1992:1). 2 A bírósági tárgyalások eseményeit lejegyezték az állami levéltárak számára. A szabad vallásgyakorlat megadása után ezeket a jegyzőkönyveket sokszorosították és terjesztették a keresztény közösségekben (Tóth 1992:1). 71
