Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Vig Károly: Hamuvá lett gyűjtemény. Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából

SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 31-67

indokok alapján ellene a fegyelmi eljárás megindítását elrendelni.

1919. szeptember 22-ikén Huszár Károly akkori vallás és közoktatásügyi miniszternél, személyesen és írásban is tiltakoztunk az igazoló bizottság öszszeállítása ellen, mely minket meg sem hallgatott, és úgyszólván az összes vádlottakat felmentette, azokat is, akik ellen később fegyelmi vizsgálat elrendelése elkerülhetetlenné vált.

A miniszter sajnos új bizottságot nem küldött ki, hanem a régit utasította kihallgatásunk eszközlésére. Ebben a bizottságban az állattári osztály tisztviselői közül csupán Horváth Géza múzeumi igazgató úr foglalt helyet, aki - mint hírlik - dr. Kertész Kálmán érdekében túlzottan exponálta magát. Horváth Géza úr, akit a proletárdiktatúra idején történt elmozdításával közülünk látszólag a legnagyobb sérelem ért, az igazoló eljárás folyamán nemcsak, hogy panaszt nem emelt, sőt ellenkezőleg Kertész-t még mentegette is és nevezettet előttünk érthetetlen módon „ellenforradalmárnak” minősítette, amely utóbbi körülmény szolgáltatott okot arra, hogy Kertész-t igazoltnak minősítették. Mi azonban a tényeknek ilyetén való beállítása ellen tiltakozunk és ennek az ügynek más tagokból összeállított fegyelmi bizottság előtt való újrafelvételét kérjük oly módon, hogy ott nekünk is alkalom nyújtassék panaszaink és vádjaink bizonyítására. Előző alkalommal ugyanis dr. Kertész Kálmánnak súlyos vádjainkra adott válaszait viszontválaszadás céljából nem közölték és az ellentmondások tisztázása végett annyira kívánatos szembesítést sem foganatosították, úgy, hogy a bizottságnak is lehetett abban a helyzetben, hogy a vádlott válaszainak igaz voltát ellenőrizhesse. Kertész Kálmán olyan működést fejtett ki a proletárdiktatúra alatt, sőt annak bukása után is, a múzeumi tisztviselők első összejövetele alkalmával, hogy őt csupán érzelmi momentumok alapján igazolni nem lehet.

Eddig abban a reményben voltunk, hogy az ügy az igazoló eljárás megejtése után egy más személyekből összeállított fegyelmi bíróság elé kerül, amely azt szabatos módon fogja vizsgálat tárgyává tenni.

Legnagyobb meglepetésünkre azonban most arról értesültünk, hogy erre hiába várunk, mertdr. Kertész Kálmán előttünk teljesen érthetetlen okokból „igazoltatott”.

Ismételten hangsúlyozzuk Méltóságod előtt, hogy az ellen a Magyar Nemzeti Múzeum valamennyi tisztviselője egy emberként a legnagyobb szolidaritással egyhangúlag tiltakozik, mert dr. Kertész Kálmán a proletárdiktatúra alatt:

1. ) a bolsevista irányú „Természettudományos Szövetség” révén és osztályvezető elvtársi minőségben exponált közege volt a népbizottságnak és a természettudományi direktóriumnak - ami már abból is kellően kitűnik, hogy dr. Lendl Adolffal kit azóta a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudomány Egyetem kizárt kebeléből - önként felajánlotta volt szolgálatait a Kunfi-rezsimnek.

2. ) Dr. Kertész Kálmán volt az, aki a népbizottság meghagyásából az 1919. július 18-án tartott múzeumi főigazgatósági ülésen bejelentette dr. Lendl Adolfnak a „Természetrajzi Múzeumok” igazgatójává történt kineveztetését, kinek az ülésre való meghívását kívánta és keresztül vitte, s erről az erre váró dr. Lendl-t azonnal értesítette.

3. ) Tisztviselőtársai előtt mindenkor dicsőítőleg nyilatkozott a Kunfi-rezsim kulturális ténykedéséről.

4. ) Már a Károlyi-kormány alatt - mikor legfeljebb nemzeti szín kokárdát viseltek - vörös jelvényt viselt gomblyukában.

5. ) A proletárdiktatúra rémuralma elől megszökött dr. Smidt Antal múzeumi osztályigazgatót levélileg felszólította, hogy a legsúlyosabb következmények terhe alatt térjen vissza Budapestre. Ez annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert dr. Smidt Antal útközben megszerzett „vörös orvosi” bizonyítvánnyal igyekezett szabadságot nyerni, amit Kertész Kálmán nem engedélyezett. Dr. Smidt Antalt ezután detektívek keresték a Múzeum helyiségeiben.

6. ) Dr. Fényes Dezső múzeumi őrt felszólította, hogy nyugdíjaztatását kérje.

Úgy véljük, hogy ezek a súlyos és bebizonyítható vádak, - melyek túlnyomóan az ügyészség vádpontjainak keretébe tartoznak, elég nyomatékkai bírnak arra, hogy Méltóságod előtt ama kívánságunk jó gondosságát igazolják, mely szerint dr. Kertész Kálmán egyszerű igazolásában bele nem nyugodhatunk és ellene a fegyelmi eljárás megindítását kérjük. Ezen fegyelmi során dr. Kertész Kálmán kénytelen lesz jelen beadványunkban foglalt vádjainkra tanúk iga57