Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Természettudomány - Vig Károly: Hamuvá lett gyűjtemény. Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából
SAVAR1Á 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2017 - 31-67 Kertész Kálmán köteles ezen nyomtatványokat saját költségén a megkívánt címekre továbbítani. 4. ) Wesselényi Géza kötelezi magát arra, hogy a leszállított kéziratból hetenként legalább két nyomtatott ívet kinyomtat - hacsak a korrektúrák késése által ebben nem akadályoztatik kötelezi magát arra, hogy a korrektúrán kívül annyiszor küld revíziót, ahányszor azt az illető szerző kívánja. 5. ) Minthogy Dr. Kertész Kálmánnak ezen műnél négy munkatársa van, kik saját részük korrektúráját maguk kötelesek ellátni, Wesselényi Géza köteles mindenkor az illető munkatárs címére a korrektúrákat és revíziókat saját költségén elküldeni; viszont Dr. Kertész Kálmán köteles munkatársainak mindenkori pontos címét Wesselényi Gézával tudatni. 6. ) A munka eladásából befolyó összeg valamelyik budapesti takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezendő, s minden év január és július 1-én kerül szétosztásra. 7. ) Per esetén a felek alávetik magukat bármely budapesti járásbíróság illetékességének s a szóbeli eljárásnak. 8. ) Ezen szerződés két egyenlő példányban lett kiállítva s aláírva. Budapesten 1902. november 12-én. Előttünk: Méhely Lajos mint tanú, Csíki Ernő mint tanú Dr. Kertész Kálmán m. n. múzeumi segédőr Kelt 1903. január hó 7., Hódmezővásárhely, Wesselényi Géza Nehéz elképzelni, mekkora terhet rótt Kertészre a katalógus köteteinek ismertetése, a rendelések felvétele, majd a katalógus postázása és a beérkező vételárak banki elhelyezése. A Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteményében (Budapest) kötegnyi megrendelőlap maradt fenn, ékes bizonyítékaként annak, hogy mekkora volt az érdeklődés a kötetek iránt (12. ábra). A katalógus munkálatait a legjobb akarat ellenére számos tényező hátráltatta. Ezek egyike volt, hogy a nyomdának a különleges betűket le kellett gyártatnia. Egy fennmaradt levél tartalma tanúskodik erről (13. ábra). A palearktikus katalógus készítése során Kertész legfőbb munkatársa az olasz Mario Bezzi volt. Egyszer még tiszteletdíjat is fizetett neki, tudva, hogy kollégája milyen sanyarú körülmények között él. Olaszországban akkoriban hatalmas tömegű - Soós Lajos szavaival - szellemi proletár küzdött a mindennapi betevőért. Az országban rengeteg, kiválóan képzett állástalan középiskolai tanár tengette életét tényleges munka nélkül, bár az olasz kormány alamizsnaosztogatással próbálta enyhíteni helyzetüket. Heti 2-3 órát taníthattak éhbérért, a fennmaradó szabadidejükben pedig úgy éltek meg, ahogyan tudtak. Mario Bezzi is közéjük tartozott. Kertész egy alkalommal száz koronát küldött neki. Bezzi hálálkodó levélben köszönte meg a küldeményt, azt írva, hogy egy összegben még életében nem volt ennyi pénz a kezében (Soós 2012:118). Annak ellenére, hogy Kertész Kálmán alapjában zárkózott, hallgatag ember volt, tevékeny részt vállalt a tudományos társaságok munkájában. Az Állattani Szakosztályban húsznál is több előadásán mutatta be dolgozatait. Előadással jelentkezett a magyar orvosok és természetvizsgálók 1903- ban Kolozsvárott tartott vándorgyűlésén és Brüszszelben 1910-ben, az első nemzetközi entomológiai kongresszuson is (Kertész 1911b). Az American Entomological Society levelező tagja volt. Számos szakcikket írt a Rovartani Lapok-Ъа és a Wiener Entomologische Zeitschrift-be, mígA Természet, a Természettudományi Közlöny és az Egészség című lapokban a szélesebb, laikus közönségnek szóló írásait jelentette meg (Kertész 1897e, 1897f 1897g, 1898f 1899d, 1900k, 19001, 1900m, 19Olí, 1905,1911c, 1912e, 1913f 1913g, I914f 1914g, 1915 d, 1916 b, 1916c, 1917a, 1917b, 1917c, 19Ш, 1918b, 1919a, 1919b, 1922b, 1924). A szakfolyóiratokban 19 ismertetést közölt az akkor megjelent nevezetesebb dipterológiai munkákról (pl. Kertész 1917c). A Pallas Nagylexikon számos rovartani címszava is az ő tolla alól került ki. Gyakran eljárt a Mohr vendéglőbe, a Budapesti Entomológusok Asztaltársaságába is. A Magyar Rovartani Társaságnak alapító tagja volt, még feleségét és leányát is beléptette. Baráti körét is zoológus szaktársaiból válogatta ki, Soós Lajossal (1876-1972), Schenk Jakabbal (1876-1945) és Há-47
