Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Vig Károly: Hamuvá lett gyűjtemény. Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából

VÍG KÁROLY: HAMUVÁ LETT GYŰJTEMÉNY - KERTÉSZ KÁLMÁN SZÜLETÉSE 15О. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

4. ábra. Kertész Kálmán családja körében (Magyar Természettudományi Múzeum, Központi Könyvtár, Budapest) Figure 4. Kálmán Kertész in his family circle (Hungarian Natural History Museum, Central Library, Budapest)

Doktori disszertációját a kerekesférgekről (Rotifera) készítette, amit 1894-ben védett meg (Kertész 1894). A legyekkel ugyanezen évtől kezdett foglalkozni. Érdeklődését Kohaut Rezső (1858-1908) keltette fel, akivel közösen jártak ki Budapest határába gyűjteni.

Kohaut Rezső 1881 és 1886 között szintén Margó Tivadar mellett dolgozott tanársegédként. 1887 tavaszán kereste meg Kertészt, hogy közösen gyűjtsék össze hazánk szitakötőféléit, és írják meg a fajokat bemutató monográfiát. Kertész örömmel csatlakozott, bár akkor már a kagylósrákokkal foglakozott, de úgy érezte, a közös gyűjtések alkalmat kínálnak számára, hogy a rovarokat behatóbban tanulmányozza. Kohaut rövidlátó volt, ezért a gyűjtésben és a gyűjtött anyag rendezésében is rászorult Kertész segítségére. Három évig dolgoztak együtt.

Az egyik gyűjtőúton Kertész egy addig nem látott legyet fogott, amit azután lgnaz Rudolph Schiner (1813-1873) ausztriai légymonográfiája (Schiner 1862-1864) segítségével sikerrel azonosított. Ettől fogva jószerivel minden idejét a kétszárnyúakra fordította. Visszaemlékezésében olvashatjuk: „... az ő [Kohaut Rezső] buzdítására én a dipterológiára adtam a fejemet” (Kertész 1908d). Bár még gyűjtött szitakötőket Kohaut részére, a feldolgozó munkában már nem vett részt.

1892-ben nősült meg. Felesége, Lindmayer Emília tekintélyes vagyont örökölt, ami anyagi függetlenséget biztosított a családnak (4. ábra). A mindennapok megélhetési gondjaitól mentesen, négy gyermek boldog apjaként életét teljes egészében munkájának szentelhette. Az örökség részét képezte a Gyón környéki, mintegy 70 holdas szőlőbirtok is, ahova Kertész Kálmán rendszeresen kijárt gyűjteni. A múzeumi példányok tanúsága szerint a környék hazánk dipterológiailag legkutatottabb területei közé tartozott, emellett számos neves külföldi dipterológus is vendégeskedett a szőlőben.

1896-ban nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárába segédőrnek, majd múzeumi őrré, végül 1912-ben igazgatóőrré lépett elő. A Tanácsköztársaság idején az Állattár vezetője volt, de a tanácskormány bukása után leváltották, és Horváth Géza kapta vissza a tár vezetését. Rövid igazgatóságával azonban olyan becsületet szerzett magának, hogy 1921-ben - Horváth Géza

36