Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Természettudomány - Vig Károly: Hamuvá lett gyűjtemény. Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából

SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2OI7 • 31 —67 Hamuvá lett gyűjtemény Kertész Kálmán születése 150. évfordulója alkalmából Vig Károly SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary nathist<a>savariamuseum.hu Összefoglalás 150 éve született Besenyői Kertész Kálmán (1867-1922), korának vezető dipterológusa (kétszárnyúakkal foglalkozó ku­tatója). írásunkban az évforduló kapcsán ismertetjük életútját, méltatjuk munkásságát és a felkutatott dokumentumok alapján részletesen bemutatjuk annak a konfliktusnak a részleteit, mely a Magyarországi Tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt robbant ki. Kertész Kálmán a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára iratkozott be, de végül a bölcsészettudományi karon végzett, és itt szerzett doktorátust is 1894-ben. 1890 és 1896 között Margó Tivadar mellett gyakornokként, illetve ta­nársegédként tevékenykedett. A Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában 1896-tól haláláig dolgozott, ahol 1912-től a légy gyűjteményt vezette, illetve 1919-ben és 1921-ben az Állattár igazgatója volt. Tudományos munkásságát a kagylósrákok (Ostracoda) és a kerekesférgek (Rotifera) tanulmányozásával kezdte, majd Kohaut Rezső hatására 1894-től haláláig a kétszárnyúakkal (Diptera) foglalkozott. A Diptera-taxonómia széles területén dolgozott, legtöbbet a „Notacantha” csoport, illetve a Sciomyzidae, Lauxani­­idae légycsaládok trópusi anyagairól publikált, több új légygenuszt és igen sok új fajt írt le. Különösen Formosa (Taj­van), az orientális régió egyes területei, Új-Guinea, Dél-Amerika kétszárnyúival foglalkozott, a magyar fauna feltárá­sában lényegesen kisebb szerepet vállalt. Légykatalógusai tették világhírűvé. 1900-1901-ben a Tabanidae és Pipunculidae légycsaládok világkatalógusait még folyóiratban jelentette meg, majd 1903 és 1907 között Mario Bezzi, Paul Stein, Josef Bischof és Theodor Becker társ­szerzőkkel megírta, teljes egészében szerkesztette és Budapesten kiadatta a palearktikus régió kétszárnyúinak kataló­gusát. Már akkor dolgozott a kétszárnyúak világkatalógusán, amelyet 10 kötetre tervezett és egyedül írt. 1902-ben je­lent meg az első két kötet a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával. A következő öt kötetet saját költségén nyomatta ki Szegeden. A hiányzó három kötet kézirata készen várta a nyomdai munkálatokat, ám pénz hiányában a kiadás el­maradt. Könyvein kívül 70 tudományos dolgozata jelent meg magyar, német és angol nyelven. Kora dipterológusai minden publikációjuk különnyomatát megküldték Kertésznek, így Budapesten keletkezett a leg­nagyobb ilyen jellegű gyűjtemény. Kertész alapította meg a Magyar Természettudományi Múzeum Légygyűjteményét: 1896-ban a gyűjtemény még hét dobozban elfért, halála előtt kb. 250 000 példányt számlált. A történelmi Magyaror­szág minden táján, legalább 150 helység határában gyűjtött; a legtöbbet a Pest megyei Gyón közelében. Hazánkon kívül Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Morvaországban is gyűjtött kétszárnyúakat. Számos kisebb kollekció mellett megvásároltatta a Pokorny-féle légygyűjteményt (10 000 példány, számos típuspéldánnyal), illetve Hans Sauter Tajvanon (Formosa) gyűjtött legyeinek kisebbik felét. Bíró Lajos az ő kérésére, sőt levélbeli tanácsai alap­ján gyűjtötte a legyeket Új-Guineában. Rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatait arra is fölhasználta, hogy kora legnagyobb dipterológusai a Magyar Nem­zeti Múzeum kétszárnyúanyagát földolgozzák. Ezáltal a gyűjtemény nagyságához mérve nagyon sok típuspéldánnyal gyarapodott, amelyek száma meghaladta a 2000-t. Többször járt tanulmányúton Nyugat-Európában: a londoni, a pári­zsi, a hamburgi és a brüsszeli múzeumok anyagain is dolgozott, illetve azok anyagait összehasonlításra használta. A Magyar Rovartani Társaság alapító tagja volt, a Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben választotta levelező tagjává. 31

Next

/
Thumbnails
Contents