Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)

Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században

NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK...

25. ábra. Párulás az Őrségben (Pável 1976:191,189. ábra)

Figure 25. Washing with lye in the Őrség (Pável 1976: Figure igi,189)

madából vannak adataink de valamilyen ok folytán 1820-as évektől e megnevezés következetesen „szapu sajtárra” változik szinte minden faluban. Kivétellel azonban találkoztunk. Csörötneken már a legkorábbi időben is „szapu sajtár” a neve egészen 1841-ig, mely időtől kezdődően ismét „párló sajtárrá” válik. A19. század 30-40-es éveire az „eredeti” névhez való visszatérés megismétlődik még Gyarmaton, Magyarlakon, lstvánfalván, és Talapatakán is, melynek okát nem ismerjük. A keszthelyi uradalomban26 a hagyatéki leltárakban a lúgzáshoz (mosás) szükséges edényből 117 darabot találunk, a nem bortároló edények 12,7%-át, melyből 27-et szapulósajtár, illetve 92-t párolósajtár névvel illettek. Az egyes gazdaságokban, háztartásokban általában egyet találunk, ahol ennél több van, ott az egyik „avitt”, esetleg egy nagyobb mellett egy kisebbet is tartottak. Keszthelyen lakó [1833.110. sz.] Horváth Pál vendéglős „új pároló nagy sajtára” 6 ft-ra, míg az ócska - vasas - csupán 2 ft 36 xr-ra becsültetett. Bujtor János vashegyi szőlősgazda [1825.84. sz.] szőlejében ötakós szapuló sajtár mellett egy kétakósat is megbecsülnek, az egyik rossz állapotban van. A párusajtárnak a helye mindig a kamrában van, öt ízben is itt találjuk. Két esetben a pincében, egy alkalommal a folyosón van a becsű idején. Nagyságára is vannak adataink, egyszer 2-, kétszer 3-, egyszer 4-, egyszer pedig 5-akósként említik. Funkciójára külön említés nem történik,

26. ábra. Nagyméretű agyag „fődpáru” (Pável Ágoston Múzeum, Szentgotthárd)

Figure 2 6. Large “earthenware lye pot” made from clay (Pável Ágoston Museum, Szentgotthárd)

hiszen mindkét neve szorosan tapad a vele való munkavégzéshez. Tartozékaként minden esetben külön vasfazekat is találunk. Egy esetben felbukkanó „mosó pad” is vele kapcsolatos. A kigyűjtött adatokból az is kitűnik, hogy 2-3 vasabroncs fogja össze a dongáit. Anyaguk kivételesen nem tölgy, hanem bükk-, jávor- vagy kőrisfa. A kifolyó víz csövön, a „csévén” távozik, ami arra utal, hogy az edény vagy lábakon áll, vagy más módon helyezik el a földtől magasabbra. Alája edényeket tesznek, mint ahogy azt több korabeli felvételen is láthatjuk. Az Őrségben és a „Vendvidéken” a dongás edény mellett gerencsérek által készített hatalmas abroncsdíszes agyagedények „füődpáruk” is készültek. Lehetséges, hogy ezek az alternatív „párlósajtárok” már a 18-19. században is léteztek (26. ábra).

26 Keszthely mezővárosban 70 gazdaság inventáriumát, Gyenesen, Vonyarcon, Vashegyen, Győrökön, Valluson, Cserszegen, Tomajban, Reziben, Szántón, Szőlősön, Zsiden, Egregyen, Sármelléken, Fenékpusztán összesen 130 háztartás becsűit tekintettük át.

210