Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 39. (Szombathely, 2017)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1786-1846). Harmadik rész: gazdaságok dongás faedény szükséglete a 18-19. században
SAVARIA 39 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2OI7 177-238 egy legény vihet”. A sajtároknak van egy változata, a keményfából készített „konyhába való mosogató sajtár”, melyből egy „alacsony dugáju” a szalafői kerített ház konyhájában tanulmányozható. A gabonamérő edények elnevezései jól tükrözik az évszázadok alatt megváltozott mértékegységek használatát. A gabonamérő edényekkel és a molnárvékával vagy meringető finakkal, mászlival, vagy porció mértékkel behatóan foglakoztunk már (Nagy 2015: 258-263). Itt csupán arról teszünk említést, hogy Somogy megye 1744. évi árszabásában még Pozsonyi kila, Zala megye 1775. évi árszabásában a régi köböl, 1813-ban pedig az újonnan országosan bevezetett Pozsonyi mérő szerepel. Faabronccsal és már vasabronccsal is készítették a gabonamérőket, egész köbölt/mérőt, fél köbölt/mérőt, fertály köbölt/mérőt. Sőt olyat is mellyel a fertályt és oktánt (fél fertályt) is mérni lehetett vele egy edényen belül (Győr, Zala megye 1818). Zala megye 1744. évi árszabásában felhívták a figyelmet a „helyes mérték” betartására, melyet egy bejegyzés tükröz. „Egy fél köböl ha igaz köböl lészen, ha nem, a kádár megbüntethető.”A molnároknak „malomba való fertály”-t is készítettek „két fogással”, melyet molnárvékának is neveztek. Többnyire keményfából készült 25 itze űrtartalommal, de Fejér és Esztergom megyében 1746-1777 között 4-6-8-10-15- 18- 25 itze űrméretben is készítették. A mászli nem szerepel az árszabásokban, noha a „Vendvidéken” ezzel mérték a katonatartáskor házukba kommendált lovak takarmányát. Ugyanezt a kis mérőedényt a Rába-völgyében „porció mértéknek” nevezték. A becsűkben szereplő dongás edények vagyoni értéke A becsűkben szereplő vagyonelemek között (ház, állatállomány, szőlő) a dongás edények viszonylag szerény helyet foglalnak el, a teljes vagyon 2-3%-ánál többet nem érnek, de a házkörüli és gazdasági edények mégis csak kiadást jelentettek. Tótfaluban [1843.37] 1843-ban Domiter József bognár gazdaságának becsűjében tíz darab dongás edény található. A 41 tételből álló becsű végösszege házzal, egy pár ökörrel, bognárszerszámmal együtt 642 ft, melyből 15 ft 54 xr, 2,4% a többnyire hordókból álló dongás edények összértéke. Tótfaluban Sömenits András hagyatéki becsűjében összesen húsz dongás edényt becsültek meg. A teljes vagyon 39 ft-ot érő hét akó borral, három mázsa 36 ft áru dohánnyal 692 ft, ebből a többnyire gabonatároló hordókat tartalmazó edények összértéke 25 ft 24 xr, 3,6%. Háromházán [1831.111] Mesits András javainak becsűje során 50 tételt írtak össze, benne 23 darab dongás edénnyel, két csöbörrel, dézsával, zséterrel, eceteshordóval, kármentővel, két bucskával, négy kis, hat akóra való hordóval, másik négy, 5 ft-ot érő hordóval, 3 ft-ot érő szapulósajtárral együtt 22 ft 46 xr értékben, ami a summa:982 ft 30 xr 2,4%-át tette ki. Kondorfán [1838.155] Néhai Tóth Ferenc „megmaradt javainak”becsűjekor 15 dongás edényt írtak össze. Boroshordókat nem, de őrlő-, lisztes-, gabonáshordókat káposztáshordóval (1 ft 30 xr), jobb káposztáshordóval (3 ft 30 xr), szapulósajtárral, szapuló vasfazékkal, puszta sajtárral, itatósajtárral, kéz vödörrel, eceteshordóval, 30 xr-t érő mérő köböllel együtt 17 ft 24 xr értékben becsültek meg, mely a 60 tételből álló 542 Ft 39 xr-t érő vagyon 3,2%-át tette ki. A felsorolt példák alapján állítjuk, hogy a gazdaságok dongás faedényszükséglete általában a 25 ft-ot nem haladta meg. Dongás edények árainak összehasonlítása Tanulságos lehet ezt az összeget más kézműves termékek becsült áraival összevetni. Csörötneken lakó [1842.134] Texler János felesége javai közt megbecsültek egy puhafából való ágyat, hat párnával, két vánkossal és lepedővel 35 ft-ra, egy pohár széket puhafából 5 ft-ra, keményfából készült és politúrozott ruhatartó fennálló almáriumot újat 30 ft értékben, 57 rőf vászon ért 50 ft-ot. Kethelyen [1840.91] Texelhover János fazekas becsűjekor lajstromba vettek többek között egy „falra való réz órát" 5 ft, egy „új kálhát” 10 ft, 9 ft-ot érő „lószerszámot”, egy „új szekeret vas nélkül” 14 ft és „egy sublat almárium”-ot 7 ft értékben. Istvánfalván [1826.29] Éva, Dedics József felesége „elvitt Orfaluba egy tehenet 20 ft, ágyi ruhát 3 ft értékben, ruhája 1 ft, ködmenye 4 ft” - jegyzik meg a gazdasági becsűt végző tisztségviselők. Orfaluban [1840.10] 189
