Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Természettudomány - Víg Károly: Metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861)
VÍG KÁROLY: METELKA FERENC ÉLETE ÉS LEGHÍRESEBB FELFEDEZÉSE, A METELKA-MEDVELEPKE, RHYPARIOIDES METELKANA (LEDERER, l86l) A Rovartani Lapok rövid híradásban számolt be haláláról (Anonymus 1885), majd Vángel ]enő írt terjedelmesebb nekrológot (Vángel 1885b). írását az alábbi szavakkal zárta: „Metelka Ferencz a magánéletben általában kedvelt ember, jó hazafi, szabad szellemű, mívelt lelkű és vendégszerető férfiú volt, a ki mindig híven és becsületesen betöltötte azt a szerény kört, melyet a gondviselés számára kijelölt. Megszokott és egyengetett biztos úton szeretett haladni, minden kockáztatott lépéstől óvakodott. Egész élete simán és nagyobb rázkódtatások nélkül folyt le, a mint az szelíd és békeszerető természetének leginkább megfelelt. ... Emléke abban a szűkebb körben, a melyben működött, mindig áldott marad, nevét pedig a szakirodalomban a Nemeophila Metelkana örökre fenn fogja tartani.” Születésének 200. évfordulója alkalmából szülővárosában, Hatvanban a Széchenyi Zsigmond Könyvtár szervezésében emlékkiállítással és előadásokkal emlékeztek meg Metelka Ferencről (Bálint & Katona 2014: 82). A Metelka-medvelepke életmódja és felfedezésének története Metelka Ferenc életútjának bemutatása után ismerkedjünk meg azzal a lepkével és felfedezése történetével, amely számára a halhatatlanságot meghozta. Az 1859. év folyamán egy, akkor a szövőlepkékhez sorolt faj hím példányát nevelte ki egy előtte ismeretlen hernyóból, majd nem sokra rá megtalálta a nőstényt is. A három példányból a hím megszökött a kikelés után. Minthogy Metelka magát a lepkét sem tudta semelyik addig ismert fajjal azonosítani, előbb Frivaldszky Imrének, majd Bécsbe, Julius Lederer (1821-1870) neves osztrák lepkésznek küldte el. Lederer a példányokban egy új Nemeophila-fajt ismert fel és azt a felfedező tiszteletére Nemeophila metelkana-nak nevezte el (Lederer 1861) (4. ábra). A faj leírása két nőstény szüntípus (syntypus) példányon alapul, amelyek közül egyet Lederer megtartott magának, a másik talán Frivaldszky Imréhez került. Tény, hogy a Frivaldszky-gyűjtemény katalógusa két Metelka-medvelepke példányt jelez; ebből egy nőstény napjainkban is megvan a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Lepke4. ábra. A Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861) rajza Julius Lederer (1861) cikkében, amelyben a szerző új fajként írja le a lepkét Nemeophila metelkana néven Figure 4. Drawing ofMetelka's tiger moth, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861) in Julius Lederer’s (1861) article, in which the author describes the moth as a new species under the name Nemeophila metelkana gyűjteményében (5. ábra). Lehetséges, hogy ez az eredeti leírás alapjául szolgáló másik szüntípus, de ez nem bizonyítható. Pár évvel később Frivaldszky Imre a jellemző adatok Magyarország faunájához című munkájában (Frivaldszky 1865) adta a hím első leírását és ábráját (6. ábra). Hogy az ábra milyen példányról készült, ma már kideríthetetlen. Talán ez volt a katalógus által jelzett másik példány. Metelka kiismerve a faj életmódját, évről évre több példányát fogta és nevelte. Abafi (A. Aigner 1902a, 1902b) szerint a lepkét igen jó áron sikerült eladnia, ami még a borsos ár mellett is igen kelendő volt, ezért annak életmódját szorgosan titkolta, és még legjobb embereinek sem árulta el. Még Frivaldszky Imrét sem avatta be a féltve őrzött titokba, akit ez igen bánthatott, ezért elhatározta, hogy saját maga jár a titok nyomába. 1864 tavaszán Emich Gusztávval két napot töltöttek Dabas környékén a lepke hernyója után kutatva. Gyűjtöttek is egy hernyót, amit azután Emich nagy gonddal nevelgetett. Egy napon ellátogatott hozzá Pável János, a Nemzeti Múzeum frissen kinevezett preparátora, akit Emich azzal az örömhírrel fogadott, hogy „Imre bácsival megtalálták a metelkana hernyóját. A növény, mely a hernyó táplálékául szolgált, vízzel telt üvegedénybe volt helyezve és tüllel bevont sodronyborítékkal lefödve. Ezt a készüléket «papsapkának» nevezték s a ritkább 56
