Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Természettudomány - Víg Károly: Metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a Metelka-medvelepke, Rhyparioides metelkana (Lederer, 1861)
víg károly: metelka Ferenc élete és leghíresebb felfedezése, a metelka-medvelepke, rhyparioides metelkana (lederer, 1861) Metelka olajfestményen meg is örökíttette a díjnyertes gyümölcsöt. A Paul Müller által készített festmény később Metelka utódaitól Zlinszky Elek dabasi földbirtokoshoz került, akinek édesapja annak idején szintén kapott a szemzőhajtásokból, ismerte a fajta történetét és írásban meg is örökítette. A Metelka díjazottját közel 120 évig tartották termesztésben, majd lassan kiszorult a fajtakínálatból. Kérdéses, hogy napjainkban van-e és hány tő az országban. (A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében meghirdetett Ritka szőlő és gyümölcsfajták termesztése célprogram 7. melléklete tartalmazza a Metelka díjazottját.1) Dabas város Települési Értéktára Bizottsága 2014-ben vette fel a Települési Értéktárba a Metelka díjazottja fajtát.1 2 Életében az 1855-ös év hozott döntő fordulatot. Ekkor találkozott kora legnagyobb magyar rovarászával, Frivaldszky Imrével (1799-1870), aki akkoriban a Duna-Tisza köze homokos erdőit kutatta, és Metelkát magával vitte a Gyón melletti pusztapeszéri erdőbe egy gyűjtőkirándulásra. Feltehető, hogy egykori egyetemi tanára, Sadler József ajánlotta őt Frivaldszky figyelmébe. Ez az egyetlen alkalom elég volt ahhoz, hogy Metelka ifjúkori szenvedélye újra lángra kapjon. Frivaldszky - akinek minden bizonnyal jól jött egy lelkes helybéli rovarász, aki a Dabas és Gyón környéki nedves réteken, turjánosokon, vagy éppen a rovarritkaságairól híres pusztapeszéri erdőben gyűjt számára - a további munkára buzdította és ellátta gyűjtőeszközökkel és szakirodalommal is. Metelka főleg lepkéket gyűjtött, de Frivaldszky útmutatásai alapján nekilátott a nevelésnek is. Eleinte kizárólag Frivaldszkynak postázta a gyűjtött anyagot, aki cserében teljes ellátást és lakhatást biztosított a fővárosban tanuló fia számára. Gondoljunk bele, milyen rovaranyag érkezhetett cserébe ezért! Metelka Ferenc jó és szerencsés kézzel gyűjtött! Elég, ha csak a kimagasló ritkaságokat veszszük számba. 1859-ben találta a Metelka-medvelepke első példányait a Dabas és Gyón közötti nedves réteken. Később a dabasi nádasokban megfogta a lándzsás lápibagoly-lepke, Senta flammea (Curtis, 1828), majd a peszéri erdőben a buckabagoly-lepke, Staurophora celsia (Linnaeus, 1758) és az Onconotus servillei Fischer de Waldheim, 1846 fajokat. 1876-ban gyűjtötte a hegyesnyilú szegfűbagoly-lepke, Hadena silenes (Hübner, 1822) első példányát, amelyet 30 évvel korábban, a bánsági homokpusztán, Ulm (napjainkban Ulm, Románia) mellett fogtak először hazánkban. Ebből a ritka fajból éveken keresztül sikerült több példányt is gyűjtenie. Két évvel később, 1878-ban, szintén Dabas környékén, a szomorú bűzfutó, Chlaenius sulcicollis (Paykull, 1798) egy példányát sikerült zsákmányul ejtenie. Ez az Európa északi részétől Szibérián át a Távol-Keletig elterjedt faj napjainkban eltűntnek tekinthető hazánkból, bár egykoron több példányban is előkerült. Első ízben Kaufmann Ernő gyűjtötte Hajóson, 1876-ban: a Duna mentén röptében fogta egy példányát (Kaufmann 1897; Speiser 1893). Kuthy Dezső (1897) a faunakatalógusban Dabasról is közli, talán éppen ez lehetett Metelka adata. Ádám László és Merkl Ottó (1986) Ócsárol említette egy régi előfordulását. Feltehető, hogy a szomorú bűzfutó areája egy kedvező klimatikus időszakban kiterjedt és ugrásszerű szétterjedés révén időszakosan megtelepedett a Kárpát-medencében. Az általunk nem ismert körülmények kedvezőtlenebbre fordulásával a faj azután visszahúzódott eredeti elterjedési területére, a Német-Lengyel-síkságra. Hasonló történhetett az Onconotus servillei Fischer de Waldheim, 1846 nevű szöcskefajjal, amely szintúgy kipusztult hazánkból, napjainkban Romániában, a Balkánon és Dél-Oroszországban fordul elő. Egy, a peszéri erdőből származó, majd fogságban tartott pár ivari kannibalizmusáról éppen Metelka Ferenc pártfogoltja, Vángel Jenő (1885a) számolt be. Mai szemmel nézve, fantasztikus gyűjteménye lehetett volna, ha nem küldi szét a gyűjtött példányokat kora neves rovarászainak. Európa számos szaktekintélyével levelezett és szívesen fo-1 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról. 2 http://www.dabas.info.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3525:metelka-dijazottja-szibarack-fajta&catid=388:telepuelesi-ertektar-nyilvantartas<emid=349 (Hozzáférés: 2016. május 31.) 54
