Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Műtárgyvédelem - Ferencz Eszter: Régi restaurálások újragondolása régészeti kerámiatárgyakon. A Savaria Múzeum korszerűsített állandó kiállításába került őskori kerámiák restaurálása
SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2010 I39-15O 10. ábra. Ragasztási vonalak mentén az epoximűgyanta tömítések Figure io. Epoxy resin seals along bonding lines 12. ábra. Retus után a kész vaskeresztesi, meandermintás urna Figure 12. The completed Vaskeresztes urn with meander pattern, after retouching alkalmazni. Ezt a műgyantát kifejezetten kerámiák ragasztásához fejlesztették ki. Sűrűbb állaga miatt nem szívódik bele a porózus kerámiafelületekbe, nem okoz foltosodást a törésvonalak mentén, viszont erősen összetartja a meggyengült darabokat. A PVB hőre lágyul, sajnos a több évtizede restaurált kerámiák esetében pont ez a tulajdonság eredményezett szerkezeti gyengülést. Elengedtek a ragasztások, szétnyíltak. A tárgyak újra restaurálásakor érdemes volt ezeken a szakaszokon egy erősebb ragasztót alkalmazni, ami a további mozgást megakadályozza. Egyedi megoldást kellett alkalmazni a vaskeresztesi meandermintás nagyméretű, vörös urna szerkezetének megerősítésére (Fekete 1985). A kerámia erősen kihasasodó formája miatt, az eredetileg alkalmazott PVB ragasztás nem tudta megtartani a II. ábra. A kiegészített hiányok felületmegmunkálás után Figure 11. The filled out gaps following surface treatment töredékeket, és az edény több helyen, a törésvonalak mentén szétnyílt. Félő volt, hogy az urna teljesen beomlik. Szétbontani értelmetlen és felesleges munka lett volna. Az egykori kiegészítés nagyon jó minőségű volt, a bontás közben pedig csak sérültek volna az eredeti darabok. Megoldásként a meggyengült törésvonalak mentén óvatosan, az amúgy is pergő kiegészítéseket el kellett távolítani. Az így szabaddá vált mélyedések Devcon S210 ötperces kétkomponensű epoxigyantával lettek tömítve. Ezt a megerősítést csak szakaszonként lehetett alkalmazni, nehogy túlterhelődjenek a töredékeket tartó ragasztó rétegek, és az urna saját súlyától összeomoljon. A megerősítésnek ez a módja szinte egy műgyanta hálókén funkcionál, a törésvonalak mentén stabilan tartva a kerámiát (10-12. ábra). Kiegészítés: A régészeti kerámiák kiegészítése földfestékkel színezett gipsszel történt. Negatívot plasztilin segítségével minden esetben le lehetett venni a meglévő felületekről. A kiegészítő anyagot ezután probléma nélkül fel lehetett hordani a hiányok helyére. A felületmegmunkálás réz szitával, gipsz megmunkáló eszközökkel, vizes csiszolópapírral történt. A repedéseket akrilfestékkel színezett Artidee struktúrpasztával12 lehetett feltölteni. A gipszes kitöltés sok esetben ilyenkor könnyen kipereg, ez a paszta viszont kitölti a vékonyabb törésvonalakat és erősíti a ragasztást is. A kiegészítés előkészítése azon kerámiák esetében volt időigényesebb, ahol a régi pótlásokat nem dolgozták el. Néhány bronzkori kerámia esetében szinte csak elnagyoltan „feldobálták” a szí-12 Gyártó: CREARTEC Trend-Design-Gmbh, D-88161 Lindenberg/Allgäu. 145
