Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)

Művészettörténet - Cebula Anna: A magyar kárpitművészet visszatérése reprezentatív és narratív funkciójához

SAVARIA 38 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2010 I27-I35

14. ábra. Nagy Judit: Predestinatio 111. (Horizont) (gyapjú, gobelin, 245x170 cm)

Figure 14. Judit Nagy: Predestination III (Horizon) (wool, gobelin, 245x170 cm)

15. ábra. Polgár Rózsa: Takaró 1945-ből (gyapjú, plexi, gobelin, 130x100 cm)

Figure 15. Rózsa Polgár: Blanket from 1945 (wool, plexiglass, gobelin, 150x100 cm)

és kicsik, jobbra és balra néző tollúak, régiek és újak, egyszerűek és míves kidolgozásúak. Ugyanilyen típusú munkája az Oldás és kötés (13. ábra), melynél ismét megjelenik a misztikus, titokzatos mondanivalókat hordozó ötös szám.

A kulcsos „próza” és a kulcsos „költemény” elkészítése után a miszticizmus és szimbolizmus felé irányítja a figyelmét. Legújabb sorozata a tíz darabra tervezett Predestinatio sorozat, amelynek első darabját Nagy Judit édesapja tiszteletére alkotta. Az élet eleve elrendeltségének fogalmát feszegeti benne a művésznő. A Predestinatio 111. (14. ábra) különleges rajztudásának és csodálatos gondolkodásmódjának állít ismételten tanúságot.

Végezetül Polgár Rózsa életpályájához érkeztünk, aki az előző három művésznőhöz hasonlóan a Magyar Iparművészeti Főiskolán szövött kárpit és gobelin szakon végzett. 1968-1970 között több európai országban megfordult tanulmányúton. Pályafutása kezdetén selyemfestéssel, valamint

színházi tervező munkával foglalkozott. A selyemfestés megtanította a drapériaábrázolás minden fortélyára, majd ezeket a tapasztalatokat vitte át a gobelin műfajába és ott alkalmazta. Első munkái közül a Takaró 1945-ből című gobelin (15. ábra) a legjelentősebb, mely egy második világháborús, szürke katonatakarót tett meg a több rétegű emlékezés motívumának. A félig feltekert, golyó ütötte lyukkal, nemzeti színű sávval díszített takaró emléket állít a magyar katonáknak, polgári áldozatoknak. Puritán eszközhasználata beszédesen utal a reménytelenségre (Dvorszky 2014).

Az emberi lélekről, annak fájdalmairól, az élet meghatározó pillanatairól, sorsfordulókról, a szeretetről, az emlékezésről, az együttérzésről, a tiszteletről és a hűségről, és nem utolsó sorban a hitről és a hazaszeretetről szólnak mindig Polgár Rózsa kárpitjai. Legyen az az anyaságnak állított emlékmű, amikor már a méhben fejlődő gyermeket is emberszámba vesszük, vagy egy mitoló-133