Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 38. (Szombathely, 2016)
Művészettörténet - Cebula Anna: A magyar kárpitművészet visszatérése reprezentatív és narratív funkciójához
CEBULA ANNA: A MAGYAR KÁRPITM0 V ÉSZ ET VISSZATÉRÉSE REPREZENTATÍV ÉS NARRATÍV FUNKCIÓJÁHOZ akik a felnövekvő fiatal textilművész generációnak oktatták a gobelintervezést. A harmadik egységet jelentik azok az alkotások, amelyek a Szombathelyi Textilbiennálékra készültek az 1970- 2000 évek között, ahol beleilleszkedve a kor avantgárd mozgalmába, a művészek a hagyományos szövési technika megtartása mellett különböző megoldásokkal kísérleteztek. Végül a sort, a cikk címében is már jelzett visszatérés zárja, amikor a falikárpit újra reprezentatív épületbelsők mély mondanivalókkal teli szövött fali-képe lesz (Cebula 2015). A magyar kárpitművészet kezdete, a 19-20. század fordulójára tehető, amikor a Budapesttől néhány kilométerre fekvő Gödöllőn megteremtették az első önálló szövőműhelyt. Akkor még csak híres festők kartonjai alapján szőttek a szövőmesterek. A szövők nem voltak alkotók, hanem mesteremberek, iparosok (Andrási 2001). A fordulat, akkor következett be, amikor 1912-ben Párizsból, több éves tanulmányútjáról, visszatért Nagybányára Ferenczy Noémi, aki a Manufacture des Gobelins-ben tanult. Ott sajátította el a szövés mesterség minden fortélyát, majd ezt fejlesztette tovább. Egy személyben lett műveinek megálmodója - kartonjainak tervezője és a kész gobelinek kivitelezője is. Az ún. haute-lisse (függőleges vetiilékfonalas) technikát alkalmazta. A ma élő és alkotó magyar kárpitművészek őt tekintik példaképüknek, az ő nyomdokaiban járva alakították, alakítják saját életpályájukat (Pálosi 1998). A címben állított tézisem magyarázataként Magyarország négy jelentős, ha nem a legjelentősebb, határainkon kívül is ismert gobelinművészének eddigi életpályáját tekintem át a Szombathelyi Képtár gyűjteményében megtalálható alkotásaik tükrében. Elsőként Solti Gizellát említem, aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy még magától Ferenczy Noémitől tanulhatott. Tanára újszerű szemlélete rá is ternrékenyítőleg hatott. Bravúros szövése mellé érdekes és megrendítő témák párosultak. A Fél csíkos kabát című munkáján a címben is megjelölt látvány jelenik meg. (1. ábra). A mellmagasságban elhelyezett gobelin betéten egy szám látható, amely jelzi, hogy egy rabkabáttal állunk szemben. Solti Gizella a második világháboi. ábra. Solti Gizella: Fél csíkos kabát (len, szövött, 52x32x7 cm) Figure 1. Gizella Solti: Half striped coat (linen, woven, 52x32x7 cm) rúban elkövetett kegyetlenségekre és a koncentrációs táborokra hívja fel a figyelműnket. A Nem golyóálló palást című alkotása két, egymásra helyezett rétegből áll, melynek a felső részében egy nagy luk tátong. A11. János Pál pápa ellen elkövetett merénylettel szemben emel szót a művész. Egy segélykiáltás a mennyekig, hogy még a pápai ornátus sem képes védelmet nyújtani az embernek a gonoszokkal és elvetemültekkel szemben? Solti Gizella művészi pályájának delén arra törekedett, hogy az amúgy takarásban lévő felvetőszálakat láthatóvá tegye. A függőleges szálak így aktív módon részt vehettek a felület kialakításában. Ez a formák létrehozására is érvényes. Ezekről a változásokról, hogy milyen mértékben módosuljanak az eddig ismert és használt szigorú szövési szabályok, ily módon maga a művész döntött. Újszerű törekvésének legérdekesebb példái a Koordináták (2. ábra), A császár üzenete, Befőtt (Kukorica) (3. ábra) vagy a Teremtmények című munkái. 128
