Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Régészet - Faragó Norbert & Ilon Gábor: Szeleste-Szentkúti-dűlő pattintott kőleletei

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 75-IIO kevés van, csupán 14 darab (4. ábra). Ebből a mennyiségből a statisztikai és metrikus követ­keztetéseket óvatosan lehet csak levonni, ilyen kevés mintaszámnál értelemszerűen eléggé szór­tak a pengék hosszúság és szélesség adataihoz kapcsolódó pontok. Halványan még így is meg­figyelhető egy trend, az ép pengék hosszúsága alig valamivel több, mint kétszeresével haladja meg a szélességüket. Ha megvizsgáljuk az ép és a töredékes pengék szélességeinek megoszlását (5. ábra), azt láthatjuk, hogy nagyjából azonos arányt követnek, az ép és a töredékes darabok is a legtöbb esetben 11-15 mm között vannak. A pen­getöredékek szélességeinek változása egy log- normális görbe lefutásához hasonlít, vagyis a görbe elején meredeken ível felfele, majd enyhén csökkenő értékekkel közelít a nullához. A töre­dékeket jellegük szerint megvizsgálva azt kapjuk, hogy nagyjából kiegyensúlyozottan van jelen proximális és disztális jellegű, 11 db tartozik az előbbi, és 10 az utóbbiba sorolható. Eltér ettől a meziális töredékek száma, belőlük 18 db van az együttesben, vagyis legalább ennyi esetben szá­molhatunk azzal, hogy egy pengét több darabba is széttörtek. Ez talán összefüggésben lehet azzal a megfigyeléssel, ami az ép pengék kevés számát mutatja, illetve azok viszonylagos tömzsi mivol­táról árulkodik. Lehetséges, hogy a hosszabb, nyúlánkabb pengék azért hiányoznak, mert azo­kat több darabba is széttörték. Ha a penge szup­portok előkészítését vizsgáljuk meg, itt sem talá­lunk különösebb talon preparációt, túlnyomó többségben van a sima talon. Az eszközök megoszlása a következőképpen néz ki: a legnagyobb csoport a laterális retusú pengéké, összesen 19 db van belőlük (2. tábla, ki­véve 2/13.). Csonkított pengékből hat (1/14-19), retusált szilánkokból kilenc (3/2, 4, 6-8, 12-14, 17) a kombinált eszközökből tizenkettő (1/2,3, 6, 9,10,11,12,13,20, 21, 22, 24) darab van. A máso­dikként említett típus aránya viszonylag magas­nak mondható, a harmadik típus pedig a laterá­lis retusú penge, a csonkított penge illetve a va­karó valamilyen kombinációit jelentik. „Splinte­red” darabokból összesen 9 darab (3/1, 3, 5,9,10, 11,15,16,18), vakarókból csak 5 darab van (1/1, 4, 5, 7, 8), a sort pedig az egyetlen egy darab töre­dékes fúró (2/13) és trapéz (1/23) zárja. Az eszkö­zök egyharmada laterális retusú penge, amelyek­nek nagy része marginális retusú, vagyis nem min­dig egyértelmű, hogy használat közbeni csorbulás­ról vagy szándékos alakításról van-e szó. A másik kérdés, hogy mennyire egyértelmű a csonkítások és a vakarok elkülönítése egymástól. Ebben a lelet együttesben azonban a vakarok általában szépen kidolgozottak, ívelt profilt mutatnak. Az elemzés legvégén a közvetett emberi hatást mutató darabokat érdemes számba venni, ide so­rolandók a sarlófényes és a megégett kövek. Előbbiből 18 db fordul elő, ebből 9 db laterális re­tusú penge, 4 db retusálatlan meziális pengetö­redék, és csak 1 db szilánk. Ebből egyértelműen következik a tudatos kiválasztás, alkalmatlan darab nem került betéteszközként használatra, sőt, a legtöbb esetben az élt további preparáció­val készítették elő. Megégett kőleletből 18 db ke­rült elő, eszköz csak egyetlen egy darab van ebben a csoportban, a többi egy „splintered” darab, 11 db sima szilánk, 2 db pengetöredék és 2 db magkő. Ezekben az esetekben tudatos hőke­zelésről szinte biztosan nem beszélhetünk, ezt alátámasztja a csoportban a penge szupportok és eszközök alacsony aránya. A direkt hőhatásnak kitett kő sokkal kevésbé használható a későbbi­ekben, rideggé válik, apró hajszálrepedések ne­hezítik meg a későbbi preparációt, és használat közben könnyen eltörhetnek. A Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúra kőeszközei Vas megyében A leletanyag részletes ismertetése után érdemes rövid összevetést végezni további, hasonló korba tartozó Vas megyei együttesekkel, illetve távo­labbi lelőhelyekről származó publikált anyagok­kal. Az összehasonlítást azonos szempontok sze­rint célszerű elvégezni, külön tárgyalva a nyers­anyagmegoszlás, az alkalmazott technológia és ti­pológia szempontjait. A legközelebbi párhuzamba állítható lelőhe­lyeket térképen ábrázolva láthatjuk, hogy mind­egyikük a mai Vas megye északi részén fekszik, mintegy félkörívben átkarolva a megye észak­97

Next

/
Thumbnails
Contents