Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Természettudomány - Németh József & Balogh Lajos: Herbarium Piersianum 1. Piers Vilmos herbáriumának moszatjai a szombathelyi Savaria Múzeumban
NÉMETH JÓZSEF & BALOGH LAJOS: HERBARIUM PIERS1ANUM I. PIERS VILMOS HERBÁRIUMÁNAK MOSZATJAI A SZOMBATHELYI SAVAR1A MÚZEUMBAN Piers Vilmos életrajza Az, hogy Vas megyében régóta Kőszeg és vidékének növényvilágát ismerjük legjobban elsősorban a Freh Alfonz (1832-1918) Benedek-rendi természetrajztanár, dr. Waisbecker Antal (1935-1916) vármegyei tisztifőorvos és Piers Vilmos hivatásos katona, később természetrajztanár alkotta híres „kőszegi botanikus triász” munkásságának köszönhető. Piers Vilmos születésének 2013-ban volt a 175., halálának pedig 2016-ban lesz a 100. évfordulója. Életéről és munkásságáról az alábbiakban elsősorban Anonymus (1970b), Drach (1927), Hid- véghy (1937), Vöröss (1975,1983,1992a), Bartha (1994), Balogh (2002, 2013, 2014), valamint Balogh és munkatársai (2004) munkái nyomán adunk rövid áttekintést. Piers Vilmos 1838. február 3-án született a kelet-galíciai Tarnopol városában (napjainkban Tyernopol, Ukrajna). Családja régi ír főnemesi eredetű. Ősei a katolikusüldözések idején veszítették el birtokaikat és vándoroltak ki. Ausztriában telepedtek le, ahol Piers Vilmos nagyapja és apja is katonai szolgálatba léptek. 1855-ben aztán az alig 17 éves ifjút is besorozták apja ezredébe; 1859-ben már hadnagy. A porosz hadjárat után került 1866-ban főhadnagyként a kőszegi katonai felső-nevelőintézethez, amely 1874-ben alreális- kola lett. Kisebb megszakításokkal 1879-ig működött itt fizika- és természetrajztanárként. Nemcsak mint botanikust vonzotta a vidék szépsége, de itt vette feleségül 1874-ben Fügh Emíliát, Kőszeg akkori polgármestere, Fügh Károly húgát. A Chernél utcában laktak, a Fügh-házban. Gyermekük nem lett. 1879-ben csapatszolgálatra hívták be ezredéhez, majd a törzstiszti tanfolyam elvégzését követően, 1883-ban őrnaggyá léptették elő. Velence tengeri ostromakor fülére megsérült, majd a kö- niggrátzi vereség után, súlyosbodó nagyothallása miatt 1886-ban nyugalomba vonult, és végleg Kőszegen telepedett le (1. ábra). Ettől fogva minden idejét kedvelt növénytani búvárkodásának szentelhette. Piers Vilmos az eddigi legtermékenyebb vasi növénygyűjtő: haláláig fáradhatatlanul gyűjtötte, szárította/préselte Kőszeg és környéke természei. ábra. Piers Vilmos 1888-ban (Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály, STTF 381, Szombathely) Figure 1. Vilmos Piers in 1888 (Savaria Museum, Natural History Department, STTF381, Szombathely) tes flóráját: moszatjait, gombáit, zuzmóit, gombáit, harasztjait, nyitva- és zárvatermő virágos növényeit, de a saját kertjében, az iskolai parkban és másutt termesztett dísz- és haszonnövényeket, beleértve sok másföldi (egzotikus) anyagot is. Az al- reáliskola körül nagy parkot létesített, egzotikus növényzete az ő kiváló szaktudását dicséri, keze munkája nyomán nőttek faóriásokká a pompás gesztenyesorok. Még késő öregkorában is állandóan itt lehetett látni „a park atyját”, gondozva a kertet, tanácsokat adva a kertészeknek (2. ábra). Piers több nyelven beszélt, magyarul azonban alig tudott (3. ábra). Kortársai is kiemelték vonzó, szeretetreméltó egyéniségét. Mint tudós, híres volt szórakozottságáról; búvárkodásai közben olykor még legelemibb szükségleteiről, az evésről, ivásról és alvásról is megfeledkezett. Az első világháborús évek nélkülözései között barátai mentették meg szinte az éhenhalástól. Közben 8
