Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Természettudomány - Víg Károly: Herman Ottó és a „Magyarország Pók-faunája” - Egy monográfia története

SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 49-72 deti philosophiai levezetése a történelmi fejlődésnek, az - én nem akarok önnek csak szép szót mondani - mesterileg van keresztülvíve; hogy ön a faj- és jegy- zékszatócskodást oly élesen ostorozza, az csak egy neme az igazságszolgáltatásnak, mely még sok egyéb fölött is ítéletet mond s arra való, hogy a ter­mészetrajz veszendőbe ment hitelét és tekintélyét újból helyreállítsa. Sajnálom, hogy Simon5 oly pórul jár, mert igen jó baráti viszonyban vagyok vele, azonban a mi a nyilvánosságnak átadatott, az kell, hogy a legszigorúbb kritikát is kiállja. Mengével6 szemben kezeimben vannak a legcsattanósabb bizo­nyítékok, a melyek Darwin nézete mellett döntenek, de meglehet, hogy legközelebbről már közre is adom. Igen kitűnőnek találom a nemeknek ön által esz­közölt csoportosítását és valóban lángeszűnek az életműködés összefoglalását. A mi azokat a lapos testeket illeti, a melyek némely fajoknál előfordulnak sa tartózkodásnak megfelelnek, úgy ezeket kivált az ausztráliai alakoknál igen bőven, majdnem minden családban találtam, s a hozzájok tartozó jegyzetek­ből mindig azt vettem ki, hogy éppen úgy mint a mi Epeira umbraticá-nfe és Coriarach-nénk áfák kér­ge alatt tartózkodnak. Az ön biológiai rendszerét oly szilárd alapnak tar­tom, a melyen ezentúl szakadatlanul tovább kell építkezni; kell hozzá még sok, terjedelmes kiegészítés, abból az anyagból, a melyet az exoticus alakok szol­gáltatnak; e végett igen szükséges volna, hogy a he­lyesfölfogás értelmében más földrészeken a gyűjtések úgy történjenek, a mint én azokat saját tanulmá­nyaim számára Ausztráliában eszközöltettem, t. i. nem csak gyűjteni, hanem észlelni is kellene...” (Anonymus 1878). A12 éve betegágyhoz kötött svéd pókász, Teo­dor Thorell, aki Olaszországban lábadozott, 1878. november 2-i keltezéssel küldött levelet Herman Ottónak: „Pompás pókmunkája második kötetéről vajon mit írhatnék Önnek olyat, a mit mára nélkül is ki nem találhatna? Teljes életemben sohasem ta­nulmányoztam araneologiai munkát és csak ritkán más zoológiái munkát oly élvezettel, mint az önét! Mindenek előtt nagy szerencsémnek tartom, hogy a munka két nyelven jelent meg, továbbá hogy önálló, tehát könnyen hozzáférhető, nincsen eltemetve va­lami tudományos folyóirat tömkelegébe. Most senki sem ignorálhatja. Oly olvasmány, a minőt az ön be­vezetése nyújt, az araneológus s más „céhes” urak aligha kaphattak még valakitől s nagy hasznukra fog válni, föltéve, hogy még nem egészen ósdiak, nem egészen bornírtak, tehát még képesek arra, hogy az igazságot belássák. Legtöbbjének alig van sejtelme a tudomány jelentőségéről, terjedelméről s kapcsola­tairól: nem tudják, mily végtelenül korlátolt, szűk az a tér, a melyen fontoskodnak, s a melynek csak akkor lehet jelentősége, ha az egész biológiai kutatási tér­rel, sőt az emberi tudás egész rendszereivel megta­lálja a kapcsolatot. E bevezetés talán - vagy inkább biztosan - sokakat megtaníthat arra, mily szellem­ben kell dolgozni; megmutathatja nekik, hogy az öndicsőítésnél nagyobb cél is létezik még, hogy dol­gozzanak a tudomány dicsőségéért, az emberiség művelődéséért, hogy ezt tehetik is, ha minden mun­kát, legyen az bármily szerény vagy igénytelen, a tu­domány igaz szellemében végeznek. Ez legalább az én véleményem. E tekintetben azt a hitet táplálom, hogy önnel egy alapon állok. Orismológiai7 rendszere kitűnő; biológiai rend­szere nem csak hogy zseniálisan van írva, hanem egyszersmind tanúbizonysága annak a szeretetnek és szorgalomnak is, mellyel ön pókjainak életét ta­nulmányozta. E résznek s egyáltalán mind annak az olvasása, a mit ön a pókok csodálatra méltó életéről és működéséről írt, visszavarázsol engemet a boldog időkbe, a midőn még magam is a szabadban baran­golhattam, kutathattam, a midőn még nem voltam a szobához szegezve, hol most csak a mi kedvenceink hulláit láthatom. A pókok valóban nagyon alkal­masak a biológiai alapon való rendszerezésre úgy-e? Számos más állatosztálynak és rendnek ilyszerű rendszerezésére t. i., hogy az orismológiai a bioló­giaival egybevágjon - lehetetlen.8Nekem, a ki szin­tén azt hiszem, hogy a rendszer legfőbb feladata az, hogy az állatokat minden oldalról föltüntesse, az ön 5 Eugéne Simon (1848-1924) 6 Franz Anton Menge (1808-1880) német arachnológus, aki a rovartan és a botanika terén is számos kiemelkedő művet írt. Egyik legfontosabb munkája Poroszország pókjait ismertette: Menge F.A. (1866-1878): Preussische Spinnen. Part 1—XI. - Danzig, Schriften der Naturforschenden Gesellschaft in Danzig. 7 A külső testrészek leírása. 8 Herman Ottó erre megjegyzi, hogy csak most nem lehetséges, mert tudásunk erősen korlátos! 61

Next

/
Thumbnails
Contents