Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Természettudomány - Víg Károly: Herman Ottó és a „Magyarország Pók-faunája” - Egy monográfia története
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 49-72 és Kolozsvárott, részint Pozsonyban és Bécsben: a már meglévő és az ezen utazásokon gyűjtendő anyag meghatározására és feldolgozására s az irodalmiforrások kutatására kellene fordítani. De minthogy Herman úr ajánlkozásához nem mellékelt oly dolgozatot, melyből a bizottság a biológiai, orismologiai (terminológiai), morphologiai, de különösen a bonctani részek miként való kidolgozását alaposan megítélhetné, s ennél fogva a leendő munka becsére nézve kielégítő tájékozódást nem szerezhetvén, - ez alkalommal nem érzi magát hivatva az ajánlkozás elfogadására nézve határozott véleményt nyilvánítani. Annyit azonban már most is tartózkodás nélkül ki mer mondani, hogy ha a Magyar- és Erdélyország pókfaunája a célba vett tervszerint, kellő alapossággal és pontossággal kidolgozva, elkészíttethetnék: az nem csak a magyar tudományos irodalom kiváló díszére fogna szolgálni, de Európa kontinensének faunistikai ismeretében is jelentékeny hézagot fogna kitölteni, - sa reá fordítandó másfélezer forint költséget minden esetre teljesen megérdemelné. Herman úr ajánlkozására nézve az állattani bizottság az iméntiek után azon ajánlatát bátorkodik a t. Választmány elé terjeszteni: Szólíttatnék föl Herman úr arra, hogy készítendő dolgozatából küldene be olyan mutatványt, melyben egy genusz és egy faj (talán az ajánlkozásban említett két új faj egyike) a hozzá megkívánandó pontos anatómiai rajzokkal ellátva - a Herman úr tervében megjelölt módon ki lenne dolgozva; - megjegyezvén, hogy ha a mutatvány még a jelen hó folytán beérkeznék, a bizottság nem fogna késlekedni, azt azonnal alapos bírálat alá venni, s annak alapján véleményét a t. Választmánynak hova-hamarabb előterjeszteni.” A választmány a bizottság véleményét figyelembe véve rendelt el intézkedést. Első érzésünk talán az, hogy a bizottság túlzott szigorral tekintett Herman Ottó ajánlatára, de ne feledjük el, hogy a Kolozsvárról érkező ifjú még messze nem rendelkezett azzal a hírnévvel és elismertséggel, amely később övezte. Bár a pókokról több cikket publikált (Herman 1865, 1866a, 1866b, 1866c, 1868a, 1868b, 1868c, 1870), a bizottság ezek alapján még nem szavazhatta meg a kért támogatást. Hiába volt Szily Kálmán és Frivaldszky János pártfogása, a fiatal pályázónak is meg kellett felelnie a megmérettetésen. Az 1873. április 16-i választmányi ülést teljes egészében Herman Ottó pályázatának szentelték. Petro vies Gyula jelentette, hogy Herman Ottó a kért mutatványrészeket megküldte a bizottságnak, amelyeket időközben Margó Tivadar (1816-1896) elnök, Frivaldszky János, Kari János (1842-1882) és Kriesch János (1834-1888) bizottsági tagok áttanulmányoztak. A bizottság április l-jén tartott ülésén megállapodott, hogy támogatja Herman Ottó tervezetét azzal a megkötéssel, hogy a bonctani rész elkészítésére nem kötelezik, hanem annak megírását a szerzőre bízzák, ugyanakkor a pályamunka elkészítésére kért összeget - tekintettel a fennmaradó részek tetemes költségigényére - nem csökkentették. A választmány elfogadta a bizottság javaslatát és részletes megbízási szerződést készített. Nem tudjuk másként értékelni azt a momentumot, hogy a megbízási szerződés teljes szövege a Természettudományi Közlöny-ben megjelent (Anonymus 1873: 253-254), mint hogy az eset kiemelt figyelmet kapott és megkülönböztetett jelentőséggel bírt: „A kir. m. Természettudományi Társulat választmánya mai napon tartott ülésében az állattani bizottság előterjesztése alapján elhatározta, hogy Herman Ottó urat megbízza Magyar- és Erdélyország pókfaunája kimerítő leírásának elkészítésével és részint az erre szolgáló természeti tárgyak összegyűjtésével, a következő föltételek mellett: 1. Herman úr a munka megírásához föl fogja használni az általa régebben gyűjtött, s részint már fel is dolgozott - jelenleg az Erdélyi Múzeum birtokában lévő - tisztán erdélyi Arachnida gyűjteményt, az általa gyűjtött és saját birtokában lévő magyar- országi gyűjteményt - és hasonlóképpen a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő anyagot. Minthogy azonban ezen készletek, különösen a Királyhágón inneni rész pókfaunájának leírására nem elégségesek; Herman úr a folyó 1873-ik év április, május, június, július, augusztus és szeptember hónapjait arra fogja fölhasználni, hogy a már meglévő anyagot új gyűjtésekkel fogja kiegészíteni, mely céljából a fentebb elsorolt időszakokban beutazza a Duna alsó részeit, a Tisza és a Hegyalja vidékét, a Mátra hegységet és vidékét, a Kárpátokat (különösen a Pop- rád és Wichodna között) és végül a Kárpátok előhegységeitől kezdve a síkon át a dunántúli területeket. Az ezentúl terjedő időt Herman úr Pesten, Po55