Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Műtárgyvédelem - Nagy Rebeka: Batthyány Erzsébet ravatali öltözete a 17. századi női viseletek tükrében
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE • 2015 361-374 Batthyány Erzsébet ravatali öltözete a 17. századi női viseletek tükrében Nagy Rebeka SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary nagyreba<® gmail.com Összefoglalás A17. századra Magyarországon kialakult egy jellegzetes viselettípus, mely a nyugati formákkal párhuzamosan élt hazánkban. Ezek a magyar öltözetek sokféle szabással, díszítéssel készülhettek, így nagyon változatosak, de mégis összetéveszthetetlenül magyarok voltak. A viselet melyben Batthyány Erzsébetet eltemették, szintén a 17. században készült. A vállfűzőjét selyemből, több rétegben bélelve varrták, vert csipke szalagokkal díszítették. A szoknya bársonyát kétoldalt hajtásokkal húzták be, feltételezhetően gyöngyökkel díszítették. A viselethez valószínűleg tartozott egy kötény is, melynek csupán díszítménye maradt meg, mely aranyozott ezüst skófiumból és selyemből készült. kulcsszavak: régészetitextil-restaurálás, viselettörténet, 17. század, magyar főúri viseletek Abstract Erzsébet Batthyány’s burial costume in the light of women’s dress in the 17th century. There developed in i^th-century Hungary a distinctive type of dress that existed in parallel with Western styles. These indigenous styles were tailored and decorated in a great many ways, making them very varied, yet always identifiable still as Hungarian. The clothes in which the aristocrat Erzsébet Batthyány was buried were also of the 17th century. The bodice was made of silk with several layers of lining and adorned with lace ribbons. The velvet of the skirt was drawn in on both sides and presumably decorated with jewels. The costume is likely to have included a silk pinafore woven in gilded silver thread, of which only the decoration survives. keywords: archaeological textile restoration, history of costume, 17th century, Hungarian aristocratic dress Bevezetés A Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor szakán diplomáztam a 2013/2014-es tanévben Várfalvi Andrea témavezetése mellett. Diploma- munkámnak Batthyány Erzsébet viseletmaradványainak restaurálását választottam. A munka elkezdéséhez viselettörténeti kutatást végeztem a 17. század női öltözeteiről. Mivel erről eddig összefoglaló mű nem született, ezúton szeretném közölni az általam összegyűjtött eredményeket, hogy munkám mások számára is elérhető, használható legyen. A tanulmány második felében azon viselet anyagvizsgálati, készítéstechnikai kutatási eredményeit közlöm, melyben Batthyány Erzsébetet eltemették. Kortörténeti áttekintés A17. század a bizonytalanság kora Magyarországon. A törökök és a Habsburgok egyaránt saját érdekeik érvényesítésére törekedtek hazánk területén, s a magyarság a két hatalom pillanatnyi kedvének, egymáshoz való percről-percre változó viszonyának volt kiszolgáltatva. Ez a bizonytalan politikai légkör befolyásolta a férfi és a női divatot is. A nemesség viseletében a keleties és a nyugati szabásformák egymás mellett éltek, az alapanyagok közül leginkább a velencei, francia, esetleg spanyol selyemszöveteket használták (Tompos 2005:11). A női viseletek esetében találkozhatunk spanyol típusú vagy más nyugati eredetű formákkal is, de a 17. század a magyar díszöltözetek kora (László 1988:39). Ezek az itáliai reneszánsz divathoz állnak legközelebb (Tompos 361
