Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)

Műtárgyvédelem - Római kozmetikai doboz vizsgálata és restaurálása

KUSZTOR GERGELY: RÓMA] KOZMETIKAI DOBOZ VIZSGÁLATA ÉS RESTAURÁLÁSA io. ábra. A kozmetikum maradványa és a mintavételi hely Figure io. Remnant of the cosmetic and place sample taken Szerencsés megoldás ilyenkor ez, hiszen sok­kal jobb, pontosabb eredménnyel és gyorsabban lehet a restaurálást elvégezni, mivel a tárgy anyaga sok helyen teljesen elkorrodálódott és ezeken a részeken csak így őrizte meg a formáját. A palatábla kissé kopottan, de jónak nevezhető állapotban került elő. Anyagvizsgálatok A doboz egyik rekeszéből fehér anyag (feltehetőleg a kozmetikum maradványa) került elő, melyből si­került mintát venni (10. ábra). A meghatározása a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában,4 hordozható XRF (röntgen fluo­reszcens spektrométer) készülékkel történt. A ka­pott eredmény a készülék jelenlegi korlátái miatt (a pontos beazonosításhoz más, jelenleg opcionális beállításokra lenne szükség) sajnos nem egyér­telmű, de irányvonalat mutathat a későbbi vizsgá­latokhoz. Szerencsére a roncsolásmentes eljárás miatt további vizsgálatok is lehetségesek. A mel­lékelt táblázatban három különböző beállítással kapott eredmények találhatók (1. táblázat). Az első két vizsgálati beállítást ásványok, míg a hármas számút talajminták anyagi összetételének meghatározására használják. A szélső oszlop („Bal” megnevezéssel) a be nem azonosítható (12. rend­szám alatti) elemek százalékos eloszlását mutatja, az egész mennyiséghez képest. A mért adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a minta legnagyobb részben ólmot és ónt tartal­maz. A „miningl” elnevezésű beállításnál a vizs­gálat kimutatott arzént is, mely akár a doboz öt­vözetének összetevője is lehet (esetleg az ón is). Ezért a doboz anyagának vizsgálata is célszerű lenne a későbbiekben. A probléma az, hogy a talált anyagnak a funk­cióját nem ismerjük, lehetett akár kenőcs (eset­leg kenőcs alapanyag) is, de lehet, hogy púderként (fehér színéből, összetételéből kiindulva) hasz­nálták. Az ókorból fennmaradt leírásokból, köl­teményekből az derül ki, hogy a világos bőrszín divat volt a római birodalom területén is. Az arc fehérítésére kétfajta anyagot használtak, ólom- tartalmú festéket (cerussa/psimuthion) („Vajon fehér ólomfestékkel és bíboros kenőccsel, sáfránnyal és azzal a terjedelmes fejékességgel támadtok-e föl, s ilyen kifestetten emelnek-e a felhőkbe szemközt Krisztussal az angyalok titeket?” - Tertullianus5 De Cultu Feminarium, 11. 7. 3.) és krétaport (creta ar­gentaria) („Értitek arcotokat behavazni a kréta po­rával, s vér mit nem pirosít, megpirosítja a rúzs. Ritka szemöldökötök rajzát kerekítse ki szénrúd, és orcátok, ha csupasz, fedje csipetnyi tapasz. ” - Ovi­dius6 Ars Amatoria, 111. 199-202.) Bal Si A1 S Ti Cu As Sn Pb Bi miningl (%) 23,641 6,852 2,51 12,999 1,023 22,019 17,062 4,384 mining2 (%) 26,946 3,854 1,609 9,137 0,976 1,554 1,831 14,522 36,327 soil(ppm) 82953,84 487,88 75591,56 72392,7 101105,38 972412,81 i. táblázat. A vizsgálati eredmények Table i. Examination results 4 A vizsgálatokat Németh László végezte 5 Tertullianus, Quintus Septimius Florens (kb. 160 - kb. 225) 6 Ovidius Naso, Publius (i.e. 43 - i.sz. 17-18) 354

Next

/
Thumbnails
Contents