Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Történettudomány - Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai. A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének társadalomtörténete a 20. század elején
SAVARIA 37 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2015 293-328 kai a nyilvános gyűlés előtt elhelyezték a város különböző pontjain. Ugyanakkor egy 80 aláírással ellátott beadványt is megfogalmaztak, s eljuttattak a szervezőbizottsághoz. A budapesti központ elismerőleg nyilatkozott a szombathelyi akcióról. Greisinger Ottóné legnagyobb szabású rendezvénye azonban az 1913 decemberében Szombathelyen megrendezett országos nőkongresszus, „az asszonyok parlamentje” volt. A Magyar- országi Nőegyesületek Szövetségének szombathelyi konferenciáján a hazai nőmozgalom legnagyobb alakjai - többek között: Sebestyénné Stetina Ilona, Szegváry Sándorné, Apponyi Albertné, Gergely Janka, Rosenberg Auguszta, Glücklich Vilma, Zipernovszky Károlyné, Giesswein Sándor, gróf Károlyi Lászlóné, Szemere Ilona - tartottak előadásokat a nőkérdés számos problémájával kapcsolatban. 1917-ben Spády Adél, a feminista Nők Lapja főszerkesztője kereste fel a szombathelyi egyesületet, hogy velük a nők választójoga érdekében megindított mozgalom részleteiről beszéljen. Ennek értelmében a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete december 10-én választójogi nagygyűlést tartott a vármegyeházán, ahol Gergely Janka a budapesti nőtisztviselők központjának vezetője, a nők aktív és passzív választói jogosultságáról értekezett. 1918 februárjában Glücklich Vilma szintén a szombathelyi vármegyeházán ismertette a nők választójogának temérdek előnyét, amelyek mind-mind feltételei a jövő generációja ép és egészséges fejlődésének. Majd felvázolta azokat a célokat, amelyekért a nők a választójog birtokában küzdhetnek (bábakérdés, csecsemő- és anyavédelem, népoktatás, közegészségügy, háborúk elkerülése) (Kelbert 2013a). A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének megszűnése A Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásával a Nőtisztviselők Országos Egyesületére feloszlatás várt. A kommunista hatalom ideológiájában szembefordult a polgári női egyenjogúsítással, és a teljes jogegyenlőséget hirdette. Eszményképét - a szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavai mentén - a közösségért dolgozó, öntudatos, „kommunizált nő” jelentette. Az általános tendenciákhoz hasonlatosan a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületét is megfosztották hivatalos helyiségétől, s ellehetetlenítették működését. 1922 szeptemberében Greisingerné egykori elnök kérvénnyel folyamodott a polgármesterhez, hogy az egyesület visszanyerhesse épületét, amely 1919 óta magánlakásként funkcionált. Ám a két világháború közti időszakban sajnálatosan többé nem sikerült újraélesztenie az egyesületet. Valószínűleg ennek oka az új politikai érában keresendő, abban a hatalomra kerülő új keresztény, konzervatív kurzusban, amely egy új szemléletű társadalmi elvárást fogalmazott meg a nőkkel szemben. Marginalizálta az emancipációs célkitűzésű feminista mozgalmakat, teret nyitott a tömegszervezetekként jelentkező, konzervatív értékrendet képviselő, hazafias propagandatevékenységet kifejtő egyesületeknek, különösen az egész országot behálózó, szombathelyi fiókkal is rendelkező Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének. A hivatalos működés ellehetetlenülése azonban nem jelentette a teljes szakadást a szombathelyi és budapesti feminista körök között. Hiszen a Feministák Egyesülete - a nőtisztviselőkkel ellentétben- átvészelte a tanácsköztársaság időszakát, majd a háború után újjá tudta rendezni sorait, s igyekezett egykori virágzó kapcsolatait feleleveníteni a vidéken maradt feminista vezetőkkel. Erre utalnak a Feminista Levéltárban fennmaradt levelezések Greisinger Ottóné és a Feministák Egyesülete között. Az egykori szombathelyi elnöknek a Feministák Egyesületéhez intézett hat darab írása- három levél, két távirat és egy levelezőlap -, valamint az Egyesület Greisingernéhez intézett három darab levele tíz év, azaz az 1921-től 1931-ig terjedő időszak kapcsolattartásáról és aktív munkájáról árulkodik (Kelbert 2013a, 2013b). A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének tagnévsora Az Egyesületnek sajnálatosan nem maradt fenn alapszabályához csatolt tagnévsora. A társadalomtörténeti vizsgálat forrásául a tizenkét éves működési ideje alatt keletkezett sajtótudósítások 297
