Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 37. – (2015) (Szombathely, 2015)
Néprajztudomány - Nagy Zoltán: Történeti források feltárásának tanulságai: bortároló hordók és gabonatároló eszközök, dongás edények a szentgotthárdi apátság falvaiban a hagyatéki leltárak tükrében (1773-1786-1846) Második rész: 18-19. századi történeti forrásaink a kamrák számáról, belvilágáról
NAGY ZOLTÁN: TÖRTÉNETI FORRÁSOK FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI: BORTÁROLÓ HORDÓK ÉS GABONATÁROLÓ ESZKÖZÖK... daságból 105-ben (65,6%) egyáltalán nem írtak össze lisztes zsákot, melynek okára nehéz magyarázatot találni. A fennmaradt 55 gazdaságban, a gazdálkodók mindössze 1/3-ban (34,4%) összesen 316 zsákot találtunk. A leltárkészítés hibalehetőségnek tartjuk azt, hogy a 160 hagyatéki becsűkben 61 „jobbágy-zsellér” gazdaságban (38%) egyáltalán nem találunk sem liszteshordóra, sem ládára, sem liszteszsákra semmiféle adatot sem. Meglepő eredményt kapunk arra vonatkozóan is, hogy hány helyen volt liszteszsák használatban. Elemzésünk során megállapítottuk, hogy a gazdaságok mindössze 34%-ban írtak össze liszeszsákot úgy, hogy a „Vendvidéken ”az összeírok következetesen „lisztes zsák”-ot, míg a „Rába-völgyben” csupán „zsák”-ot vettek számba, noha feltételezzük hogy azok jó részében is lisztet tartottak vagy szállítottak. Elgondolkodtató, hogy a szlovén lakta és a magyarok által lakott falvakban egyenlő arányban (33%), a gazdaságok 1/3-ában a lisztet „Lisztes Hordó”-ban tartották. A „Vendvidéken” 7, a „Rába- völgyben” 11 gazdaságban mindkét tárolóeszköz jelen van, de csak 10-12%-ban. Az adatokat elemezve kimutatható, hogy 1-5 zsák van átlagosan 25 gazdaságban (36,3%), 6-10 zsák ugyan csak 25 gazdaságban (36,3%), míg 10-15 zsák már csak öt gazdaságban található (9%). Az adatok nem túl beszédesek. Amennyiben azonban megvizsgáljuk, hogy az adott gazdaságban milyen gabonatároló és szállító eszközök vannak és azokat zsákjaink adataival összevetjük, példáink alapján más következtetéseket is levonhatunk. A legtöbb zsákot, 15 darabot Zsidán lakó Vári László jobbágy gazdaságában találjuk [1842. 76] 1842-ben. „Tíz czikke- lyes zsák 4 ft, öt paraszt zsák 36 xr.” A hivatalnokok által papírra vetett „czikkelyes” szó eredetét és jelentését nem ismerjük épp úgy, mint a „czekle- deres”-1. Véleményünk szerint azonos fogalmat takarnak. Az sem lehetetlen, hogy mindkét kifejezés az ismertebb „kitteles, kittölös”, pamuttal kevert szálú takácsvászon egyik alakváltozata. A durvább vászonszövésű általában egy szél széles zö- mökebb „paraszt” zsák darabja alig 8 krajcárt ért, míg a takácsok szőtte sávolyos, pamutfonállal kevert sokkal drágább, szövetében tömörebb zsák darabját 30 krajcárra becsülték, csaknem négyszer drágább volt, mint a liszttárolásra nem alkalmas, szellősebb, lazább szövésű házi szövőszéken is előállítható darab. A 160 gazdassági becsű közül egyetlen egyben a zsák forgalmi értékét is megismertük, mivel Orfaluban 1823-ban [1823. 5] Holecz János gazdaságának becsükékor „Egy Új Lisztes Zsák 30 xr”-1 ért. Feltételezzük, hogy Vári László zsidai jobbágygazdaságában lehetett takácsmesterek által készített vászon, amiből aztán zsákot varrtak az asszonyok. Felvetődik azonban a kérdés, hogy ha ebben a gazdaságban nem írtak össze egyetlen egy gabonatároló hordót, kast, hombárt, gabonaszállító füles hordót, illetve lisztes hordót, vagy ládát, minek kellettek különféle anyagból készült zsákjai? Lehetséges, hogy a felsoroltakkal mind rendelkezett, de azokat az ösz- szeírók nem vették figyelembe? A becsűt végzők azonban néhol gondosan feljegyezték az egyes zsákok elnevezését is, mint például Permisén [1847. 19] ahol 13 „dupla Lisztes Zsák”-ot írtak fel. Ugyan itt 1841-ben [1841.49] „3 dupla zsák3ft”-m becsültetett. Kisfaludon 1805-ben „Egy Czekkelyes nagy Zsák 51 xr”105 ugyanitt, ugyanebben az évben Horváth György gazdaságának becsűjekor szintén „Czekkelyes nagy Zsák 51 xr”106 szerepel a tételsorokban. A „Vendvidék” határán lévő Szakonyfalu- ban 1805-ben szintén „Czekkelyes Zsák”107 található a becsűben. Az Őrséghez közeli Kondorfán 1834-ben [1834.152] „Egy jobb Kittölös Zsák 24 xr”- ba, „Egy másik Kittölös Zsák 21 xr”-ba, 6 „Paraszt Zsák”pedig 9 xr-ba került. Zsidán [1833.72,1842. 76] „5 Czeglederes Zsák 11 ft, 5 Paraszt Zsák 45 xr, 10 Czikkelyes Zsák 4 ft, 5 Paraszt Zsák 36 xr” Kethe- lyen [1847. 93] „2 Kitteles Zsák”-ot 2 forintra becsülték. Kondorfán 1838-ban és 1843-ban [1838. 156, 1843.159] két, illetve három „Puszta Zsák”-ot becsültek meg 37, 45 xr-ra. A keszthelyi uradalom falvainak inventáriu- maiban is találhatunk liszt és egyéb anyag tárolására használt zsákokat, melyek megnevezése itt is változatos. Keszthelyen 1799-ben „12 rongyos zsák 1 ft-ba került, Egy Kittölölös és egy Paraszt kisebb 105 MNL VaML IX. 607 SZA1 Kisfalud, 1805.12. k. 572. sz. 106 MNL VaML IX. 607 SZA1 Kisfalud, 1805.12. k. 592. sz. 107 MNL VaML IX. 607 SZAI Szakonyfalu, 1805.12. k. 602. sz. 264
